Szeretek vágyakozni arra, hogy nyaralni megyek . Szeretem elképzelni  a kényelmet, az érdekes látnivalókat , a távoli tájakat , a de jó ,hogy ezt választottuk érzését . Szeretek utána olvasni a látnivalóknak , beleképzelni magam ,hogy ott vagyok. Érezni a napsütést, a tenger zúgását , a forró homokot, kíváncsivá válni az ismeretlen iránt.

Míg másoktól gyakran hallom, hogy  mennyit csalódtak, nem igy képzelték el, kár volt ennyi pénzt kiadni  panaszáradatot , nekem  minden nyaralásom egy csodás, örömteli élménnyé vált.

De miért sikerül egyikünknek  és miért nem sikerül másikunknak akár ugyanabban a környezetben csodás élményekkel gazdagítania magát ?  Az egyik család miért ragyog a boldogságtól akár  az egy napos erdei sétán, a másik miért veszekszik hangosan a gyerekkel a négy csillagos szállodában és fitymálja az ételt, a kiszolgálást , a személyzetet ?

A válasz  a  teremtés folyamatában  rejlik.  A Földön ugyanis minden, amit tapasztalunk  egy gondolattal , egy forró  vággyal indult. Egy gondolat  és tervezőinek ,  építészeinek erős vágya volt  a világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa . De  gondolat és a világ megismerésének a vágyaként  indult  a nagy hadron ütköztető Svájcban, vagy  a több millió kilométer  megtételére alkalmas szondák, amelyek távoli galaxisok után kutatnak.

Isten gondolta, mondta , legyen és lett.

Te,  aki emberi  testben  jöttél erre a  Földre  az energiáiddal- aminek a minőségét az érzéseid mutatják- folytonosan létre hozol valamit. Általad  vágyottat, nem vágyottat , tudatosan vagy tudattalanul.

De mi köze a Holidaynek a teremtéshez , kérdezhetnéd ?

Ha kicsit tudatosabban rátekintünk  látjuk :  a  Holidayben minden benne van, ami a teremtés folyamatát leképezi.

Születik egy gondolat egy terv, amit egy vágy követ.  Egy forró vágy, egy erős vágy , ami ott él benned. A pihenés utáni vágy, a látnivalók utáni vágy, a természet iránti vágy , más országok iránti vágy. Ezt felküldöd az univerzumnak . Ha még nincs elég erőforrásod hozzá, akkor elkezdesz  benne hinni, hogy mindez  megérkezik hozzád. Tehát a hit, a remény energiájával befogadó állapotba kerülsz. Ha képes vagy ebben a hit és remény állapotában maradni, akkor egyszer csak azt veszed észre ,  kibontakoznak  az események.   Pont azt  a last minut akciót hozza eléd az élet , ami a költségvetésednek megfelel.  Pont egy ismerősöd keres útitársat, ,mert valaki lemondta . Pont kiderül , hogy a tág baráti körben valakinek  van egy kedvezményes apartmanja.  És egyre boldogabb és boldogabb leszel. És egyre elégedettebb , mert nagyrabecsüléssel nézel az életre . Egyre magasabb és magasabb a rezgésűekké válnak az energiáid,  és egyre izgatottabban várod majd az indulást, hogy meglásd a kibontakozását a vágyadnak .

De ez a történet máshogy is alakulhat.

Ha olyan vágyad van, ami nem tölt el elégedettséggel , ha  azért szeretnél valahová elmenni, mert mások is igy csinálják, már a kezdetektől azon szorongsz ,hogy jut e pénz mindenre, vagy azon tépelődsz ,  érdemes e erre költeni vagy inkább a lakásfelújításra kellene , akkor már az elején léket kap a hajód. Ha csak azért nyaralsz a gyerekkel , hogy csak nekik legyen jó, te magad nem számítasz. Ha azért mész drága szállodába mert a szomszéd is oda ment. Ha  a szállodák értékelésének csak a negatív kommentjei a fő irányvonalad.  Ha nincs nagyrabecsülés benned az élet iránt ,  mindig a mások véleményére hallgatsz , az egész utad feszültséggel lesz teli. És ez a feszültség,  ez az ellenállás  a vonzás törvénye értelmében egyre több feszültséget ,problémát  hoz majd a megvalósulásodba. Egyik akadály jön a másik után, és azt tapasztalod, még a hőn várt nyaralásod, amire rengeteg pénzt költöttél sem ér egy fabatkát sem.

A Holiday misztikus energiái  minden nap veled vannak.  Minden nap születnek vágyak benned, ,  minden nap útnak indulsz  a vágyaid  felé. És  ha képes vagy befogadni azt:  az út a lényeg , és az,  hogy az úton jól érezd magad, akkor újra tudod írni a történetedet.  Ha képes vagy úgy ébredni, hogy hálás vagy az Univerzumnak ( Istennek )  azért amid van, ha képes vagy magadat és másokat nagyra becsülni, ha tudatosan figyelsz arra, hogy az érzéseidet jó irányba tereld, , ha hagyod ,hogy ezek a jó érzések építsenek , akkor, mint a mesében mindig , minden jól alakul.

Mert boldog útnak, mindig boldog végkifejlete lesz.

A Holiday – a misztikus energia bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

Csak a kezét el ne vágja vele , futott át a félelem a minden porcikájában , amikor Fanni hangos sírás közepette  a kedvenc hógömbjének a maradványait tartotta a kezében. Persze szerető nagymamaként  mindent megenged a gyerekeknek,  de azért az utazásai során összegyűjtött  gömb gyűjteményéhez nem szerette, ha hozzá piszkáltak. De a tiltott gyümölcs a legédesebb egy három évesnek  és egy kihagyott figyelmi pillanat és máris két gömb csattant egymáshoz , amiből az érzékeny Montserrat került ki vesztesen.

Pedig hányszor simogatta , nézegette az utóbbi időben a spanyol kegyhelyről hozott kis emléket, bízva abban ,hogy a mostani nehéz helyzetében is segít neki  a benne található Mária szobor, aki a kis Jézust tartja az ölében. Mert néhány évvel ezelőtt megváltoztatta az életét ott  Barcelona közelében.

Abban az időben ugyan volt munkája, amit nem ő választott, hanem odavezényelték. Már az a tény, hogy nem volt más választása  elefántként ült a mellkasán, de mindez még megspékelődött egy olyan felettessel, akit sem tisztelni, sem becsülni nem tudott. Mindig hitt az első megérzésben,  ami azt súgta : kerüld ezt az embert messzire .De hogyan ? Rúgjak fel mindent ? Mondjak nemet és ennyi évesen megint induljak neki az álláskeresési piacnak ? Akkor nem volt bátor ,ami ugyan sok új tapasztalatot ,  de sok szenvedést is hozott az életébe. Az alapérzése mindig az volt: ellenszélben megy , ami viszi hátrafelé, háromszoros energiát kellett beleraknia abba, hogy lépésről lépésre tudjon haladni.

Azon a nyáron, amikor eldöntötte, hogy Spanyolországba, Barcelonába utazik, már három hónapja dolgozott abban a pozícióban. Hiába tudta az eszével azt, hogy bármennyit is belepakol az energiáiból ebbe, az eredmény csak később látszik majd. Mégis amikor  felszállt a gépre  rettenetesen el volt keseredve. Előtte küldték  meg a negyedéves eredmény számokat, ahol egy százalék hiányzott ahhoz, hogy megkapja a bónuszát.  Amikor már a levegőben voltak ott legbelül azt érezte : valami csoda történik majd, és más emberként tér haza.

A tenger és a magány mindig jótékonyan hatott rá. Szeretett csak úgy ülni egy asztalnál és bámészkodni, nézni a forgatagot, a különféle embereket , hallgatni a bábeli nyelvi zűrzavart és semmire sem gondolni. Nézni a tengert, ami összeér a horizonttal , a kékség csodáját, amit csak a természet tud alkotni. Mezítláb járni a parton, érezni a kavicsok csiklandozását,  lebegni a sós vízben , eggyé válni a végtelennel . Meg bekucorodni a szállodai szobába menekülve a negyven fok  elől és felfalni  a  romantikus regényeket ,amivel tele tömte a bőröndjét.

De jó előre tudta a felfedező énje sem fogja hagyni magát, ezért csatlakozott néhány csoportos kiránduláshoz. Barcelona nappal és éjjel is csodás volt, leszámítva azt a tömeget, ami elöntötte a La Ramblat  és a félelemet a zsebtolvajoktól. Az idegenvezető külön kihangsúlyozta az óvatosságot, ami érdekes módon belőle a félelmet hozta ki. Nem is értette akkor magát, Ő, aki semmitől nem retten meg , nem tud felszabadultan viselkedni .Gaudí nyomdokaiban járva sokat gondolkodott azon: milyen érzés lehetett  abban az időben úgy élni, hogy az egész gondolkodásmódja fényévnyire volt az akkori emberektől, milyen érzés lehetett úgy alkotni, hogy csak kevés követőre talált. Egy évszázad múltával is az embereket megosztó Gaudi házak között tisztán kirajzolódott : a tehetség csak megszállottsággal tud utat törni magának. De mi van, ha ez már rögeszmévé válik, mint a Sagrada Família építése ?

A templom falai között járva mintha érezte volna Gaudi energiáit. Az ég felé törekvés vágyát , a különcséget , a soha nem adom fel akarását és az égiek segítségét . Hiszen az akkori tudás  és technikai fejlettség mellet  mi mással tudta volna megalkotni ezt a csodát ? Miért gondolják még ma is sokan, amire nem tudunk magyarázatot adni az nem létezik ? Mi van ,ha úgy érkezünk erre a földre, hogy hozunk magunkkal egy varászdobozt , amiben minden csoda benne van és csak annyi a dolgunk ebben az életben , hogy meg kell tanulnunk meglátni ami benne van.

Amikor a busz a Montserrat hegyen található Santa Maria de Montserrat felé vette az irányt nyugtalanságot érzett. Bár mindig szerette  a kolostorokat  mégsem nevezte magát hívőnek , hogy ilyen izgatott állapotba kerüljön.  A legenda szerint  Szűz Máriát és a fején koronát viselő gyerek Jézust ábrázoló kegyszobrocskát  Lukács evangélista faragta, és maga Szent Péter hozta a hegy  sziklái  közé Krisztus születése után 50 évvel. A  jelenlegi helyére, amelyet évszázadokig csak gyalog, nagyon nehéz körülmények között lehetett megközelíteni  718 környékén került, hogy megvédjék a mórok támadásától, de később eltűnt. A megtalálása rejtélyes esemény volt 890 környékén. Egy nyáját legeltető pásztor fényt látott és énekszót hallott a hegy belsejéből. A csoda tiszteletére kolostort építettek ezen a helyen a XI. században. A  csak La Moreneta -ként , a  kis feketeként  emlegetett szobornak – ami valószínűleg megéghetett- nem mindennapi története van. Emberek haltak meg azért, hogy megvédjék, mert sokan el akarták pusztítani. De a szobor élni akart, hogy menedéket és hitet adjon sok- sok lelkében elveszett  ember számára.  Ahogy hallgatta a legendát elkezdett sírni. Nem értette mi történt vele. Csak azt tudta megtalálta azt a csodát amire induláskor vágyott.

A hegyen ő is beállt abba a hosszú sorba, akik látni akarták és kérni szerettek volna a La Morenetatól. Akkor pontosan nem is tudta konkrétan szavakba önteni a vágyát, csak egy olyan munkát és életet akart ,ahol jól érzi magát, ahol olyan lehet amilyen ő maga, ahol megbecsülik azt a tudást, ami  benne van, ahol értékelik azt a képességét , hogy a dolgokat virágba borítja.

Ma is hálás a La Morenetának azért, hogy onnantól kezdve  megváltozott az élete. Valahogy könnyebben vette a kihívásokat, a mérhetetlen rosszindulatot a munkahelyén, azokat az embereket a főnökével együtt, akik  a háta mögött folyamatosan a bukásán dolgoztak . Csak egy cél lebegett a szeme előtt , a saját vállalását , teljesítse, és örömét lelje abban, amit csinál.

Az utóbbi hónapokban sokszor gondolt erre a spanyolországi  élményre.  És arra, hogy Montserrat hová is indította , milyen tudással vértezte fel , milyen spirituális utakra terelte. Mennyivel többet tud ma magáról , a benne lakó teremtő erőről.

Manapság szüksége is van erre, hogy élete varázsdobozában lévőket képes legyen meglátni, megteremteni .Hiszen hiába is szorongott attól, hogy ennyi évesen újra ki kell kerülnie a munkaerő piacra, az élet kilendítette a komfort zónájából. Újra keresővé vált.

Amikor a gyerek kezében lévő összetört hógömböt látta elmosolyodott. Ugyan az üveg eltört , a kis vizes csillám  elfolyt,  de a La Moreneta épségben maradt . Úgy ,ahogy évszázadokon keresztül, hogy menedéket , segítséget adjon az elveszett lelkeknek.

Az  elmúlt hónapok elhagyatottsága, kételyei  után, most már tudta : nincs miért aggódnia. Annak ellenére , hogy  még fizikai valóságban  nem látja , nem érzékeli azt a megbiztatást, azt a közösséget, ahol szívesen fogadják, ahol örülnek  a benne lévő tudásnak . La Moreneta  azt üzente neki : hiába az látszik most,  hogy életének ebben a szakaszában elmúlt  varázserő, a varászdoboza nem ürült ki,  csak engednie kell ,hogy a benne lévőket elhozza számára  Univerzum.

Maros Éva

A Varázsdoboz bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.