Mi  a francnak  kellett ennyire kiöltöznöm,mérgelődött magában Lili , amikor átvágott a piros lámpa ellenére a zebrán. Éppen a csizmája sarkát kapta el a joggal dudáló autós, de szerencsére  nemcsak ő, hanem az új brazil szerzeménye is  megúszta.

A fenébe, lehetett volna ebből komolyabb bajom is,  mormogta félhangosan ,kapkodva lábait, hogy legalább az első randevúról ne késsen el. Itt lohol persze talpig tűsarkúban, a combja kékre fagyva a vékony harisnyában és a rövid szoknyájában. Eszébe jutott közben a barátnője  Betti tanácsa, aki  képzett randiguru :  Ha már későn indultál, akkor legalább ne fuss, mert nincs kiábrándítóbb látvány  egy  lélegeztető gépre szoruló kiöltözött nőtől, aki a nevét is alig tudja elrebegni a levegőhiány miatt  a bemutatkozásnál.

Na jó, lejjebb veszem  a tempót, határozta el. Ez a férfi egyébként sem érdemli meg, hogy időben odaérjen.  Akkor akadt a horgára, amikor eldöntötte: kész , lemond a normális párkapcsolatról , keres egy szexpartnert magának. Azután jutott erre az elhatározásra, amikor a szerencsétlen választásnak bizonyult  hetedik után kiderült,  jöhet a szerencsés nyolcadik.  A csalódások és a csalódottságok ellenére  valami hihetetlen belső erő vitte tovább. Ma már akár a felismeréstől számított másodperc  tört része alatt  képes  újratervezni.

Jobb vagyok mint a  GPS , emlegeti olykor. Pedig hát könyvet írhatna elfuserált alakokról. Nagy arcok, önbizalom hiányosak, anyafüggők ötvenen túl, követelőzőek, érzelmi analfabéták, elköteleződéstől rettegők, munkamániások, szex-lovagok, egzisztenciális törpék,hazugság  gyárosok,  anyapótlékot kergető harmincasok és huszonévesek .

Már semmin sem lepődött meg a társkereső portálokon. Azon végképp nem, hogy  az ismerkedők olvasni egyáltalán nem akartak. Hiába írta ki verzállal és fettelve , hogy  negyven év alatt, felsőfokú végzettség nélkül,  190 centiméter alatt nem ismerkedik.  Mégis dőltek a huszonévesek, az alul képzettek, helyesen írni nem tudók  levelei hozzá. Lili az ötvenhez közelített , de tíz évet letagadhatott volna, és nemcsak a fotókon. Érdekes, vonzó, magas , karcsú nő volt. Rövid haj keretezte a szabálytalan arcát , szép lábát még mindig kirakatba rakhatta . De leginkább a szemére volt büszke.  Száz férfiból kilencvenkilenc ettől találta igazán szexinek. Mindig meg is jegyezték : tényleg olyan mint a képeken.

Szabad szájú barátnője gyakran harsogta neki: anyám , te egy első osztályú nő vagy, mit keresel a netes idióták között. Ott csak átlagemberek , meg átlag alattiak kereskednek,  egy nagy formátumú fickó nem netezik. Ő persze váltig állította, hogy ma mindenki így ismerkedik, lesz ott nagy formátum csak eddig álruhában bujkált. Persze az elmúlt egy évben nem derült ki senkiről, hogy álruhás trubadúr. Elmélkedését a megcsörrenő  telefonja zavarta meg.

Vágvölgyi ,  szólt bele egy hang, hol vagy?- Rendkívül nem kedvelte azokat az embereket akik csak a vezetéknevüket nyögik bele a készülékbe .A szexpartnernek kiszemelt alany is ezt a tábort erősítette, ami még inkább elvette a kedvét a találkozótól . Egyébként is csak kötelességből jött el, mert két hete levelezik  vele  és már nagyon erőltette a randevút. Bár az erőlködésen kívül sok minden nem derült ki leveleiből.  De legalább 196 centi , diplomás, a facén megadott információja alapján  valami cégvezető volt.  Kezdetnek ez sem semmi, nyugtatta magát Lili.

Tiszta hülye vagyok,mondta magának mikor kinyomta  a hívást . Ahelyett, hogy otthon semmit tenne, most egy órán keresztül udvariaskodhat és szórakoztathatja ezt a hímneműt, akiről a telefonálási  és levelezési szokásaiból jó előre kiderült, hogy se nem bőbeszédű, se nem érdeklődő.

De legalább 196 centi, és van diplomája, győzködte magát. A kétméteres férfiak voltak a gyengéi . A nagy erős férfi karok, a hatalmas mellkas, amibe belefúrhatta a fejét , és elveszhetett az ölelésben . Szinte elolvadt attól, amikor  a 174 centijével  lábujjhegyre kellett állnia ahhoz, hogy elérje a másik száját.  És ezekből a példányokból igencsak hiány volt ebben a korosztályban. A legutóbbi női traccspartin arra a megállapításra  jutottak: szexpartnernek kiváló lehet  Zoltán.  Nem baj, ha nem képes udvarolni, érdeklődni, szex közben úgysem kell sokat beszélgetni. És most igazán csak ez hiányzott neki, a szex.   Egy normális párkapcsolat kezdetén ugyanis a céljai feladásának értékelte volna az udvarlás hiányát, de egy szex kapcsolat az más. Ott nincs kötődés, közös program. Kétszer két négyzetméterre szerződnek hetente egyszer vagy kétszer. Korrekt ügy, a csalódás lehetősége kizárva.

Bár Betti szerint agyalágyult hülyeség a szexpartnerség, ez olyan férfiak találmánya, akik vagy érzelmi sivatagok, vagy rettegnek bármiféle elköteleződéstől. A barátnője szerint  ő  nem képes érzelem nélküli üzemmódra, így jó vége a  dolognak  nem lehet.  Vagy jó szex van, ami már érzelem, vagy rossz szex van . Nincs középút.

Zoltán már távolról is olyannak  tűnt,  mint egy kőszikla. Toronyként magasodott  a Mancs szobor mellett. Nemcsak magas volt , hanem vállas  és testes is.  A miniatűr fotóról, amit  eddig látott róla, amely  egy síelés alkalmával készült, ez a fajta jóképűség  nem igazán  derült ki. Határozott, de mégis  barátságos kézfogása szimpatikussá tette. Félrecsúszott nyakkendőjével, kigombolt felső inggombjával  viszont egy újabb  fekete pontot gyűjtött be . Olyan magas volt, hogy  nem lehetett vele állva szemkontaktusba kerülni. A szórakozóhely kör alakú székébe is alig tudta magát belepréselni, ahol állásinterjú szerű bemutatkozással múlatták az időt.

Unalmas, unalmas, unalmas, nem bírom, nem bírom, nem bírom, miért nem maradtam otthon, miért nem maradtam otthon, dobogtak a szavak a dobhártyáján.

És akkor hirtelen valami megváltozott a férfi  barna szemében,  az eddigi ürességet cinkos  csillogás,  a vele szemben ülő nő utáni vágy  váltotta fel.

Mit szólnál egy kis szexhez?  Az ember leginkább szex közben tudja megismerni a másikat, mondta teljes lelki nyugalommal.

Lili a másodperc törtrésze alatt revidiálta a barátnőjének tett ígéretét, miszerint semmiképpen nem bújik ágyba  az első alkalommal .

Rendben, de csak szex kapcsolat-  jelölte ki kapcsolatuk útját a legnagyobb  hidegvérrel.

Hetente hányszor?  – érdeklődött a szabályokról az asztal túloldalán ülő.

Egyszer- hangzott az egyezséget megpecsételő válasz.

Zoltán lakásán kötöttek ki. Lilit Andrásra emlékeztette a férfi, aki még mindig number one volt számára szexuális téren . Eddig még senkinek sem sikerült   letaszítani  őt a trónról.  Jó, persze András mítoszához jelentősen hozzájárult titokzatossága, megismerhetetlensége  , ami  éppen a gyávaságából adódott . Kiderült persze, hogy azért  nem adta ki magát , mert  soha nem merte volna elhagyni a feleségét , bevallani a lányának, hogy már régen kihűlt a házassága. De a szexuális képességeihez eddig még senki sem tudott felnőni .

Zoltán lakása kicsit furcsának tűnt  Lili számára. Nem egy otthonnak látszott, hanem egy átmeneti szállásnak. De igazából nem sok ideje maradt a szemlélődésre, mert vitte magával a vágy és Zoltán két erős karja. Annak ellenére , hogy méretileg egy kicsit sok volt számára a férfi mégis nagyon gyorsan egy hullámhosszra kerültek. Érezte magában, hogy útjára indul az orgazmus spirálja, ami egyszerre szélesedik és növekszik , hullámzik fel és aztán esik le, hogy majd  egy újabb magasabb hullámban térjen vissza. Zoltán hamar ráérzett Lili lebegésére. Simogatta, ölelte , repítette a teljesség felé. Nem magára gondolt, hanem a nőre akit a karjaiban  tartott.  Már csak arra eszmélt, hogy a férfi izzadságcseppjei hullanak  az arcára és egy kielégült, kisimult tekintet  szegeződik rá.

Éhes vagy? Mert én igen- mondta a férfi , majd választ sem hagyva kivonult a fürdőszobába. Egy törölközőben szakácskodott a konyhában. Miután kiderült, hogy Lili vegetáriánus sóskát kotort elő a mélyhűtőből a tésztájára. A hűtőszekrény mellett üres pálinkás és boros üvegek sorakoztak.

A hatalmas óriás  papucsban, mezítláb  kísérte le Lilit a főutcára az éjszakában, mert  nő nem akart nála aludni. Ahogy a belvárosi forgatagban álltak,egyre   csak szorongatta a kezét . Valahogy nem akarta útjára engedni. A  nagy darab kőszikla kenyérre kenhető vajjá változott.   Az sem zavarta , hogy  a késő őszi idő inkább télre emlékeztetett. Lili többször figyelmeztette ,hogy a mezítlábazásból könnyen megfázás lehet. De meg sem akarta hallani, csak fogta a kezét, nézte a szemét és beszélt, beszélt.

Mi lenne, ha holnap elmennénk Lillafüredre?- kezdeményezett bátortalanul.

Tudod csak szexkapcsolat – vetette oda  figyelmeztetésül  Lili és hirtelen  kihúzta a kezét az  öleléséből.   Nemcsak a levegő fagyott meg abban a pillanatban, hanem a szavak súlyától egy fal is megépült közöttük. Elhallgattak mindketten.   Lili hazafelé vette az útját az éjszakában.

( Folytatjuk )

Fotó : Pinterest

A Nincs séta 1. rész bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

Férjhez megyek valaha? Vélhetően nincs olyan nő, akinek ez a sóhaj még nem hagyta volna el lelkét legalább egyszer az életében. Mert önállóság és öntudat ide vagy oda: génjeinkben hordozzuk a szerelemre, ölelésre, családra, biztonságra vágyás óhaját. Kislányként belénk kódolódott a mesebeli holtodiglan- holtomiglan. ( Bár akad olyan feminista ismerősöm, aki szerint be kellene tiltani Andersent, mert a hercegnős- királyfis mesék gyerekkorban veszélyesebbek, mint az UV sugárzás)

Kedvenc történetem a Szex és New-York első évadából, amikor Charlotte-, aki megrögzött házasságpárti volt- a sokadik rosszul sikerült randija és férfiúja után elbizonytalanodik abban hitében, hogy megtalálja álmai hercegét, gyermekei apját, ezzel együtt csodás középosztálybeli életét. Egy híres- sztárok által is felkapott- tarot kártyából olvasó jóshoz fordul, aki kerek perec közli vele: soha nem megy férjhez az életben. Charlotte dühös lesz, és ezért kikutat egy mexikói, tojásból jövendölő látót, aki újra azzal szembesíti: soha nem kötik be a fejét. Persze tudjuk a történet végét a moziból, hogy Charlotte nem adta fel és révbe ért. Rá nem volt negatív hatással az, hogy a jövőjének útjait valaki mástól akarta megtudni.

Gyanítom, hogy akik ezeket a sorokat olvassák már jártak jósnőnél, spiritisztánál, oldáson, közvetítésen. Mert ha tehetetlennek érzi, magát az ember- elbizonytalanodik, nem tud fordítani a sorsán, beteg lesz-, akkor bizony külső segítségben látja a megoldást. Ezért is van nagy felelőssége annak, aki a jövőnkről beszél. Születési dátumokból, csillagokból, tarotból, tenyérből. És bizony annak is, aki tényként éli meg az elmondottakat. Soha nem megy férjhez, és soha nem lesz gyereke. Mert ugyanis tetszik-, nem tetszik, a saját jövőnket mi alkotjuk. Az leszünk, amit hiszünk magunkról.

Az elmúlt napokban egy numerológiai szakember hírlevéllel bombáz. Az illető az egyik jó nevű számmisztikus az országban, legalább is ennek véltem eddig. A mai üzenet: Éjfélkor visszavonhatatlanul lezárom a 108 évre szóló előrejelző elemzés megrendelési lehetőségét.

Meg tudná nekem valaki mondani azt, mi szükségem van arra, hogy 108 évre előre lássam a jövőmet?

A Lássuk a jövőt! bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.