Őzike ( 4. rész , befejezés )

Bejegyezte 0 , , , , Permalink 1

7 fejezet.

Ahogy a tavasz  erősödő  napsugarai  életet hoznak  a természetbe ,   Ákosnak  úgy tért vissza az ereje és az egészsége. A hírek arról szóltak, hogy balesete ellenére továbbra is ő pártja jelöltje. Eszter konstatálta a tényt, és azt is, hogy  felgyógyulásával  együtt újra  eltűnt a régi Ákos. Eltűnt az a férfi ,  aki az érintéséből felismerte őt, akiből ott abban a pillanatban , élet és halál között újra áradt a szerelem.

Ahogy visszakerült a mindennapok régi kerékvágásába úgy tűnt, mintha csak álmodta volna  azt a  kórházi délutánt. Mintha nem is vele, velük történt volna ez meg. Még mindig beleborzongott iratai elvesztésébe  és a lelepleződésbe.

A hétköznapok , a kampánymunka  visszazárta a palackba  érzelmeit. Ákos lénye  a munka tárgyává  vált számára .

Megtennéd, hogy mihamarabb az irodámba fáradsz ! – hallotta a telefonjában a  megbízója mondatát ,  akinek a hangjából  ismeretlen jegesség , elfojtott düh áradt.

Már a szóhasználata sem tetszett , hiszen  ilyen fajta stílusban eddig még nem kommunikáltak . Eszter nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megbízói tisztelettel forduljanak felé. Bár soha nem fejezte ki szavakban, hogy mit vár el, tartása, választékos stílusa, kisugárzása egyértelművé tették a munkakapcsolat szabályait. Bizalmi viszonyban volt a megbízóival, de soha nem volt bizalmaskodó. Ahhoz, hogy sikerre vigye ügyfelét mindent tudnia kellett róla még a magánéleti problémáit is. Ő azonban mindig megtartotta azt a bizonyos lelki három lépést. A cél eléréséhez tisztánlátásra volt szüksége és ebbe még a baráti viszony sem fért bele.

Ugyan ki bosszanthatta már fel ennyire, hogy vele szemben is ilyen méltatlan hangot üt meg.  Az önuralmát  általában jól irányító   embert persze már látta sokszor kiborulni. Előfordult ,hogy  a  dühét úgy vezette le, hogy földhöz vágta a telefonját. De Eszternek ekkor sem rezdült még a szempillája sem. Tudta, hogy a tehetetlenség legősibb jele a törés-zúzás, de gyógyító erejű is egyben. Feloldást hoz, kibillenést és lehetőséget a megoldások megkeresésére.

Amikor benyitott az asztalnál ült. Szokásával ellentétben nem állt fel, nem üdvözölte , csak felnézett a papírból  ami előtte volt,  és tekintetével jelezte hogy üljön le. Sápadtan meredt az előtte lévő írásra, arcán látszott a döbbenet. Eszter érezte a felgyülemlett feszültséget. Rutinos tárgyalóként  azonban nem könnyítette meg a dolgát, nem kérdezett, hanem hallgatott.

Elárultál. Préselte ki magából ezt az egy szót, majd felállt és Eszter orra alá dugta az olvasnivalót.

Egy levél,  egy névtelen levél volt  az, ami ennyire kihozta a sodrából.  A jóakaratú  támogató sorai  Eszterről és Ákosról szóltak. Az aznapi postával érkezett , amit már a  titkárság is látott , hiszen az ő feladatuk volt  a postabontás.

A titkos viszonyuk elevenedett meg  a papíron , megfűszerezve összeesküvés elmélettel és az információk kiszivárogtatásának a vádjával.  Olyan adatok  is papírra vetődtek,  amiről csak Eszter és Ákos tudhatott. Eszter számára  nem volt kérdés, hogy kinek a megbízásból íródott ez a levél.

Igaz ez?- szögezte neki a kérdést.

Eszter  arcán némán peregtek lefelé a könnyek. Bár a szíve hangosan vert, a lelke darabjai tükör cserepekként hullottak szét a  belsejében,elviselhetetlen fájdalmat okozva .  Ákos évekkel ezelőtt a szerelmüket gyilkolta meg a hatalomért. Most  Eszter karrierjét  akarta megölni  ugyanezért.

A megbízójából előbukkant a férfi. Szavak nélkül is megérezte azt, hogy nem Eszter árulta el őt, hanem Esztert dobta oda a vetélytársa a politikai haszonszerzés oltárára.

 

  1. Fejezet

Még mindig életben van ám a gondolat tilalom,  kócolta össze kedvesen  Eszter haját Péter, aki  látta hogy újra magába süpped, vélhetően  a történteket analizálja. A férfi napok óta el sem mozdult mellőle.  Őrizte álmát, cirógatta napközben, mosolyt csalt az arcára.  Az első döbbenet után minden cselekedetével  arra  koncentrált, hogy mielőbb felgyógyuljon  a nő, akinek az életében eddig nem ő játszotta a főszerepet, de érezte, hogy most talán megkaphatja ezt a helyet.  Az orvos szerint Eszter  egy kisebb idegösszeomláson esett át  ,ágy és gondolatnyugalom terápiát írt fel  számára.

Esztert teljesen váratlanul érte,hogy Péter a történet megismerése után is  ennyire kitartott mellette. Arra számított, hogy a levél nemcsak a karrierjét teszi tönkre, hanem a párkapcsolatát is, és még aznap este valamelyikük elköltözik. Nem így történt. Péter inkább magát vádolta, a saját hibájának tekintette, hogy nem tudott olyan közel kerülni Eszterhez, hogy megossza vele élete nagy fájdalmát, nyomasztó terhét. Abban azonban nem fogta vissza magát, hogy államtitkár urat egy gerinctelen féregnek nevezze . Sőt az addig soha a légynek nem ártó szelíd férfi  azonnal bikaölő torreádorrá változott mihelyst szóba kerültek az események.

Eszter  lelke gyógyulásának csalhatatlan jele volt, hogy már nem fájt ott legbelül, azon a ponton, ami Ákos neve hallatára eddig automatikusan működésbe lépett. Azon kapta magát, hogy az idegösszeomlása delete gombként  kitörölte az emlékei közül Ákost , eltűnt belőle múltjának egy darabja. Mintha az akkori Eszter egy másik ember lett volna ,nem ő.

Fogok még valaha nevetni? – kérdezte gyakran  Pétertől, aki nemcsak azon szorgoskodott, hogy  moped show-t tartson meghatározott időközönként, de azon is ,hogy Esztert rávegye, menjen vissza a megbízójához.

Ahhoz ,hogy meggyógyulj ,és végképp felépülj ebből, most az kell, hogy legyőzd őt mondogatta egyre gyakrabban. Tudod te is, ha egyszer  jól összetörtük  magunkat és az autónkat, még nem kell lemondanunk a vezetés szabadságáról.

Nemcsak Péter biztatta, hanem polgármestere is visszavárta.  A levélolvasás első dühe után ugyanis azonnal rájött, a levél célja pontosan az volt, hogy Esztert kiiktassa az ellenfél  a kampányból, ezzel gyengítve az ő nyerési esélyét.

Mint ahogy a kisiskolás félelme szertefoszlik az első iskolai nap után, úgy tűnt semmivé  Eszter szégyene  az első munkában töltött órák után. Mert  ott legbelül tudta, hogy óriásit hibázott akkor , amikor Ákos betegágyához ment, és hagyta, hogy az érzései vezessék. Megbántva ezzel megbízóját, társát , kitéve magát a pletykák céltáblájának.  Most döbbent rá csak igazán, hogy mennyire fontos számára, hogy mit gondolnak róla mások. De hogyan is jutott el idáig, hogy a gyerekként önbizalomtól duzzadó énképét, felnőtt sikeres nőként lecserélte a nem vagyok elég jóra. Hiszen  mi másért akart mostanában megfelelni mindenkinek, mi másért is jár leszegett fejjel  azután, hogy a volt szerelme haszonleső játékaira használta fel. Hol rontotta el?

Az önismereti elemzéseket felülírta az önfegyelme. Eldöntötte, hogy a következő két hónapban a figyelmét kizárólag a cél elérésére, a győzelemre irányítja. Most már tényleg nem akart hibázni.  Meg kellett találnia magában azt a középpontot, ahol az ellenfelet minden érzelem nélkül tudja látni. Mert a harag, a személyes sértődöttség is ugyanúgy elviszi a tisztánlátástól, elfogulttá teszi ,mint a szerelem.

A kezdet kezdetén célul tűzött irány beválni látszott. Az emberek tényleg egy új és friss , dinamikus jelöltre  vágytak. Bárkivel is beszéltek a kampány alatt , visszaigazolódott, egy jó irányba vitt városfejlesztési referencia , hitelesség, ő meg tudta csinálni érzés  belépőt hozhat a parlamentbe. Folyamatos visszajelzés volt az is, hogy egyre több településvezető, vállalkozó, cégvezető jelezte a támogatását. Olyanok is, akik mindig is Ákosban hittek, akik az ő holdudvarához tartoztak.

Eszter azonban nem akart lemondani a gerilla kampányról sem. Nem tartotta elégnek azt a negatív üzenetet, hogy Ákost egy megfáradt, elfásult jelöltnek mutassa be, aki bár sokat tett a térségért, de mégsem tett eleget.  Aki politikai hivatalnoki karrierjét nem használta ki eléggé ahhoz, hogy a térség vitorlájába fogja be annak szelét.  Hiába kutakodott, nem talált olyan adatokat, ami megalapozta volna  ezt a karaktergyilkosságát.

Bár elintézte sajtókapcsolatain keresztül, hogy a városi televízió stúdiók rendezzenek tv vitákat a jelöltek között, de hiába. Ákos minden egyes felkérést visszautasított azzal a válasszal, ő nem sajtókampányt szeretne nyerni , hanem választásokat, és inkább tölti idejét az emberek között, mint a jelöltek győzködésével.

Eszter teljesen tisztában volt azzal, a kampány sorsa nem a médiában dől el, azok az idők már elmúltak. De szerette volna kiugrasztani a bokorból a nyulat és  képernyőn  is megmutatni a világnak , mi a különbség az új, dinamikus energia és a megfáradt , enervált , jövőképet mutatni nem tudó  között.

Úgy fordultak rá az utolsó hétre, ismerve a kutatásokat , hogy  Ákos el fogja veszíteni a választást. Még a saját pártja soraiból is az szivárgott ki, hogy elégedetlenek vele. A hibát leginkább abban látták, hogy elmúlt belőle  a tűz,  a lelkesedés, az  erő, amivel el tudta addig hitetni az emberekkel: kizárólag ő benne bízhatnak.

A választások éjszakáján az első körzetekből jövő eredmények jelezték, fölényes ,  20 -30   százalékos győzelemmel számolhatnak. Bár a lelke mélyén Eszter a kezdetektől tudta, képes megcsinálni ezt  a szokásához híven,  az utolsó adatok beérkezéséig nem engedett fel. A teremben ahol az eredményváró éjszakát töltötték egyre nagyobb lett a hangzavar és az ováció, hiszen nyilvánvalóvá vált , ezt már nem lehet megfordítani. A megbízója arra kérte kísérje őt egy csendesebb helyre.

Eszter, sok köszönettel tartozom neked, de ezzel a telefonhívással amit most megejteni  készülök mindenképpen, közölte vele.  Már tárcsázta vissza Ákost, aki az előző néhány percben kereste  őt nyilván azért, hogy gratulációját fejezze ki.

Eszter csak állt és nagyon hálás volt neki. Minden  mondata Eszter  ki nem beszélt  gondolta volt. Minden szava kiállás azért a méltatlanságért, amit Ákos tett vele azzal a levéllel.

Na akkor azért csak kivittük 1-0-ra , mosolygott Eszterre , szemében a cinkos vagánysággal amivel sikerült  átlépnie  azt a lelki három lépés távolságot.

Epilógus

Ahogy kinyitotta reggel az ablakot édes fű illata csapta meg az orrát.  Azért is szeretett  itt élni , mert ez a ház mindent megadott  neki. A városiasság érzését, de gyermekkora illatait is, a nyári tücsökciripelést, a galambok búgását, a fekete rigók csevegését.

No meg a denevéreket , amelyek minden nyáron keresztes lovaggá változtatták   Pétert.  Vödörrel és felmosó fával a kezében, fejére a méhészekhez hasonlító védő felszerelést húzva harcolt velük. A  végén mindig a lovag győzött és a denevérek újra odakerültek  ahová valók, a kertbe.

A választások éjszakája óta szabadságra mentek Péterrel. Se telefon, se email, se internet, se politika, se hírek.  Péteren aznap reggelre már az internet  elvonási tünetek  látszottak, sőt az  ügyfelei sem vették jó néven , hogy napok óta nem hívta vissza őket.

Eszter is úgy döntött, visszatér a való világba . Kinyitotta  levelezését ,  ahol a barátok, ismerősök gratulációja mellett Ákos emailje  fogadta.  A tárgya ennyi: szeretlek.

Percekig bámulta a laptopja képernyőjét . Az első reakciója az volt, hogy olvasatlanul törli az üzenetet. Gyomra összeszorult, szíve majd kiugrott a helyéről, amikor mégis rákattintott a levélre.

Ákostól megkapta azt, amire évek óta vágyott. Azt, hogy elismerje, élete legnagyobb hibáját követte el akkor, amikor elengedte a  kezét. Amikor feláldozta őt a karrierje miatt.  Eszter kórházi látogatása után jelentette be a feleségének hogy elválik tőle. Mindent bevallott akkor kettőjük kapcsolatáról.A levelet nem az ő kampánystábja , hanem  a felesége írta. Akkor is örökre szeretni fogja az ő kis őzike lábúját, ha soha többé  nem láthatja  az életben ezután.

Eszter csak nézte a sorokat. Értette. De már nem érezte.

Kinézett az ablakon. A  magnólia bokor egyik ágán éppen egy mókus mutatta be akrobata mutatványát.

Vége

Fotó : Pinterest

 

 

1
some image

No Comments Yet.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.