7 fejezet.

Ahogy a tavasz  erősödő  napsugarai  életet hoznak  a természetbe ,   Ákosnak  úgy tért vissza az ereje és az egészsége. A hírek arról szóltak, hogy balesete ellenére továbbra is ő pártja jelöltje. Eszter konstatálta a tényt, és azt is, hogy  felgyógyulásával  együtt újra  eltűnt a régi Ákos. Eltűnt az a férfi ,  aki az érintéséből felismerte őt, akiből ott abban a pillanatban , élet és halál között újra áradt a szerelem.

Ahogy visszakerült a mindennapok régi kerékvágásába úgy tűnt, mintha csak álmodta volna  azt a  kórházi délutánt. Mintha nem is vele, velük történt volna ez meg. Még mindig beleborzongott iratai elvesztésébe  és a lelepleződésbe.

A hétköznapok , a kampánymunka  visszazárta a palackba  érzelmeit. Ákos lénye  a munka tárgyává  vált számára .

Megtennéd, hogy mihamarabb az irodámba fáradsz ! – hallotta a telefonjában a  megbízója mondatát ,  akinek a hangjából  ismeretlen jegesség , elfojtott düh áradt.

Már a szóhasználata sem tetszett , hiszen  ilyen fajta stílusban eddig még nem kommunikáltak . Eszter nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megbízói tisztelettel forduljanak felé. Bár soha nem fejezte ki szavakban, hogy mit vár el, tartása, választékos stílusa, kisugárzása egyértelművé tették a munkakapcsolat szabályait. Bizalmi viszonyban volt a megbízóival, de soha nem volt bizalmaskodó. Ahhoz, hogy sikerre vigye ügyfelét mindent tudnia kellett róla még a magánéleti problémáit is. Ő azonban mindig megtartotta azt a bizonyos lelki három lépést. A cél eléréséhez tisztánlátásra volt szüksége és ebbe még a baráti viszony sem fért bele.

Ugyan ki bosszanthatta már fel ennyire, hogy vele szemben is ilyen méltatlan hangot üt meg.  Az önuralmát  általában jól irányító   embert persze már látta sokszor kiborulni. Előfordult ,hogy  a  dühét úgy vezette le, hogy földhöz vágta a telefonját. De Eszternek ekkor sem rezdült még a szempillája sem. Tudta, hogy a tehetetlenség legősibb jele a törés-zúzás, de gyógyító erejű is egyben. Feloldást hoz, kibillenést és lehetőséget a megoldások megkeresésére.

Amikor benyitott az asztalnál ült. Szokásával ellentétben nem állt fel, nem üdvözölte , csak felnézett a papírból  ami előtte volt,  és tekintetével jelezte hogy üljön le. Sápadtan meredt az előtte lévő írásra, arcán látszott a döbbenet. Eszter érezte a felgyülemlett feszültséget. Rutinos tárgyalóként  azonban nem könnyítette meg a dolgát, nem kérdezett, hanem hallgatott.

Elárultál. Préselte ki magából ezt az egy szót, majd felállt és Eszter orra alá dugta az olvasnivalót.

Egy levél,  egy névtelen levél volt  az, ami ennyire kihozta a sodrából.  A jóakaratú  támogató sorai  Eszterről és Ákosról szóltak. Az aznapi postával érkezett , amit már a  titkárság is látott , hiszen az ő feladatuk volt  a postabontás.

A titkos viszonyuk elevenedett meg  a papíron , megfűszerezve összeesküvés elmélettel és az információk kiszivárogtatásának a vádjával.  Olyan adatok  is papírra vetődtek,  amiről csak Eszter és Ákos tudhatott. Eszter számára  nem volt kérdés, hogy kinek a megbízásból íródott ez a levél.

Igaz ez?- szögezte neki a kérdést.

Eszter  arcán némán peregtek lefelé a könnyek. Bár a szíve hangosan vert, a lelke darabjai tükör cserepekként hullottak szét a  belsejében,elviselhetetlen fájdalmat okozva .  Ákos évekkel ezelőtt a szerelmüket gyilkolta meg a hatalomért. Most  Eszter karrierjét  akarta megölni  ugyanezért.

A megbízójából előbukkant a férfi. Szavak nélkül is megérezte azt, hogy nem Eszter árulta el őt, hanem Esztert dobta oda a vetélytársa a politikai haszonszerzés oltárára.

8. Fejezet

Még mindig életben van ám a gondolat tilalom,  kócolta össze kedvesen  Eszter haját Péter, aki  látta hogy újra magába süpped, vélhetően  a történteket analizálja. A férfi napok óta el sem mozdult mellőle.  Őrizte álmát, cirógatta napközben, mosolyt csalt az arcára.  Az első döbbenet után minden cselekedetével  arra  koncentrált, hogy mielőbb felgyógyuljon  a nő, akinek az életében eddig nem ő játszotta a főszerepet, de érezte, hogy most talán megkaphatja ezt a helyet.  Az orvos szerint Eszter  egy kisebb idegösszeomláson esett át  ,ágy és gondolatnyugalom terápiát írt fel  számára.

Esztert teljesen váratlanul érte,hogy Péter a történet megismerése után is  ennyire kitartott mellette. Arra számított, hogy a levél nemcsak a karrierjét teszi tönkre, hanem a párkapcsolatát is, és még aznap este valamelyikük elköltözik. Nem így történt. Péter inkább magát vádolta, a saját hibájának tekintette, hogy nem tudott olyan közel kerülni Eszterhez, hogy megossza vele élete nagy fájdalmát, nyomasztó terhét. Abban azonban nem fogta vissza magát, hogy államtitkár urat egy gerinctelen féregnek nevezze . Sőt az addig soha a légynek nem ártó szelíd férfi  azonnal bikaölő torreádorrá változott mihelyst szóba kerültek az események.

Eszter  lelke gyógyulásának csalhatatlan jele volt, hogy már nem fájt ott legbelül, azon a ponton, ami Ákos neve hallatára eddig automatikusan működésbe lépett. Azon kapta magát, hogy az idegösszeomlása delete gombként  kitörölte az emlékei közül Ákost , eltűnt belőle múltjának egy darabja. Mintha az akkori Eszter egy másik ember lett volna ,nem ő.

Fogok még valaha nevetni? – kérdezte gyakran  Pétertől, aki nemcsak azon szorgoskodott, hogy  moped show-t tartson meghatározott időközönként, de azon is ,hogy Esztert rávegye, menjen vissza a megbízójához.

Ahhoz ,hogy meggyógyulj ,és végképp felépülj ebből, most az kell, hogy legyőzd őt mondogatta egyre gyakrabban. Tudod te is, ha egyszer  jól összetörtük  magunkat és az autónkat, még nem kell lemondanunk a vezetés szabadságáról.

Nemcsak Péter biztatta, hanem polgármestere is visszavárta.  A levélolvasás első dühe után ugyanis azonnal rájött, a levél célja pontosan az volt, hogy Esztert kiiktassa az ellenfél  a kampányból, ezzel gyengítve az ő nyerési esélyét.

Mint ahogy a kisiskolás félelme szertefoszlik az első iskolai nap után, úgy tűnt semmivé  Eszter szégyene  az első munkában töltött órák után. Mert  ott legbelül tudta, hogy óriásit hibázott akkor , amikor Ákos betegágyához ment, és hagyta, hogy az érzései vezessék. Megbántva ezzel megbízóját, társát , kitéve magát a pletykák céltáblájának.  Most döbbent rá csak igazán, hogy mennyire fontos számára, hogy mit gondolnak róla mások. De hogyan is jutott el idáig, hogy a gyerekként önbizalomtól duzzadó énképét, felnőtt sikeres nőként lecserélte a nem vagyok elég jóra. Hiszen  mi másért akart mostanában megfelelni mindenkinek, mi másért is jár leszegett fejjel  azután, hogy a volt szerelme haszonleső játékaira használta fel. Hol rontotta el?

Az önismereti elemzéseket felülírta az önfegyelme. Eldöntötte, hogy a következő két hónapban a figyelmét kizárólag a cél elérésére, a győzelemre irányítja. Most már tényleg nem akart hibázni.  Meg kellett találnia magában azt a középpontot, ahol az ellenfelet minden érzelem nélkül tudja látni. Mert a harag, a személyes sértődöttség is ugyanúgy elviszi a tisztánlátástól, elfogulttá teszi ,mint a szerelem.

A kezdet kezdetén célul tűzött irány beválni látszott. Az emberek tényleg egy új és friss , dinamikus jelöltre  vágytak. Bárkivel is beszéltek a kampány alatt , visszaigazolódott, egy jó irányba vitt városfejlesztési referencia , hitelesség, ő meg tudta csinálni érzés  belépőt hozhat a parlamentbe. Folyamatos visszajelzés volt az is, hogy egyre több településvezető, vállalkozó, cégvezető jelezte a támogatását. Olyanok is, akik mindig is Ákosban hittek, akik az ő holdudvarához tartoztak.

Eszter azonban nem akart lemondani a gerilla kampányról sem. Nem tartotta elégnek azt a negatív üzenetet, hogy Ákost egy megfáradt, elfásult jelöltnek mutassa be, aki bár sokat tett a térségért, de mégsem tett eleget.  Aki politikai hivatalnoki karrierjét nem használta ki eléggé ahhoz, hogy a térség vitorlájába fogja be annak szelét.  Hiába kutakodott, nem talált olyan adatokat, ami megalapozta volna  ezt a karaktergyilkosságát.

Bár elintézte sajtókapcsolatain keresztül, hogy a városi televízió stúdiók rendezzenek tv vitákat a jelöltek között, de hiába. Ákos minden egyes felkérést visszautasított azzal a válasszal, ő nem sajtókampányt szeretne nyerni , hanem választásokat, és inkább tölti idejét az emberek között, mint a jelöltek győzködésével.

Eszter teljesen tisztában volt azzal, a kampány sorsa nem a médiában dől el, azok az idők már elmúltak. De szerette volna kiugrasztani a bokorból a nyulat és  képernyőn  is megmutatni a világnak , mi a különbség az új, dinamikus energia és a megfáradt , enervált , jövőképet mutatni nem tudó  között.

Úgy fordultak rá az utolsó hétre, ismerve a kutatásokat , hogy  Ákos el fogja veszíteni a választást. Még a saját pártja soraiból is az szivárgott ki, hogy elégedetlenek vele. A hibát leginkább abban látták, hogy elmúlt belőle  a tűz,  a lelkesedés, az  erő, amivel el tudta addig hitetni az emberekkel: kizárólag ő benne bízhatnak.

A választások éjszakáján az első körzetekből jövő eredmények jelezték, fölényes ,  20 -30   százalékos győzelemmel számolhatnak. Bár a lelke mélyén Eszter a kezdetektől tudta, képes megcsinálni ezt  a szokásához híven,  az utolsó adatok beérkezéséig nem engedett fel. A teremben ahol az eredményváró éjszakát töltötték egyre nagyobb lett a hangzavar és az ováció, hiszen nyilvánvalóvá vált , ezt már nem lehet megfordítani. A megbízója arra kérte kísérje őt egy csendesebb helyre.

Eszter, sok köszönettel tartozom neked, de ezzel a telefonhívással amit most megejteni  készülök mindenképpen, közölte vele.  Már tárcsázta vissza Ákost, aki az előző néhány percben kereste  őt nyilván azért, hogy gratulációját fejezze ki.

Eszter csak állt és nagyon hálás volt neki. Minden  mondata Eszter  ki nem beszélt  gondolta volt. Minden szava kiállás azért a méltatlanságért, amit Ákos tett vele azzal a levéllel.

Na akkor azért csak kivittük 1-0-ra , mosolygott Eszterre , szemében a cinkos vagánysággal amivel sikerült  átlépnie  azt a lelki három lépés távolságot.

Epilógus

Ahogy kinyitotta reggel az ablakot édes fű illata csapta meg az orrát.  Azért is szeretett  itt élni , mert ez a ház mindent megadott  neki. A városiasság érzését, de gyermekkora illatait is, a nyári tücsökciripelést, a galambok búgását, a fekete rigók csevegését.

No meg a denevéreket , amelyek minden nyáron keresztes lovaggá változtatták   Pétert.  Vödörrel és felmosó fával a kezében, fejére a méhészekhez hasonlító védő felszerelést húzva harcolt velük. A  végén mindig a lovag győzött és a denevérek újra odakerültek  ahová valók, a kertbe.

A választások éjszakája óta szabadságra mentek Péterrel. Se telefon, se email, se internet, se politika, se hírek.  Péteren aznap reggelre már az internet  elvonási tünetek  látszottak, sőt az  ügyfelei sem vették jó néven , hogy napok óta nem hívta vissza őket.

Eszter is úgy döntött, visszatér a való világba . Kinyitotta  levelezését ,  ahol a barátok, ismerősök gratulációja mellett Ákos emailje  fogadta.  A tárgya ennyi: szeretlek.

Percekig bámulta a laptopja képernyőjét . Az első reakciója az volt, hogy olvasatlanul törli az üzenetet. Gyomra összeszorult, szíve majd kiugrott a helyéről, amikor mégis rákattintott a levélre.

Ákostól megkapta azt, amire évek óta vágyott. Azt, hogy elismerje, élete legnagyobb hibáját követte el akkor, amikor elengedte a  kezét. Amikor feláldozta őt a karrierje miatt.  Eszter kórházi látogatása után jelentette be a feleségének hogy elválik tőle. Mindent bevallott akkor kettőjük kapcsolatáról.A levelet nem az ő kampánystábja , hanem  a felesége írta. Akkor is örökre szeretni fogja az ő kis őzike lábúját, ha soha többé  nem láthatja  az életben ezután.

Eszter csak nézte a sorokat. Értette. De már nem érezte.

Kinézett az ablakon. A  magnólia bokor egyik ágán éppen egy mókus mutatta be akrobata mutatványát.

Vége

Fotó : Pinterest

A Őzike ( 4. rész , befejezés ) bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

5.fejezet

Csak zokogott, zokogott és zokogott. Igen, pontosan ő miatta menekült el Ákos az ünnepségről, ő miatta karambolozott,ő miatta  került kórházba . Ő miatta fog meghalni Ákos.

Elmenekült  a városból, ki a fák és a sziklák közé. Cipelve magával bűntudatát, elhagyatottságát. Édesanyja és édesapja szeretetére vágyott,  a régi időkre amikor még mellette álltak.  A régi Ákost akarta, akinek a tiszta vize volt a sivatagban, őzikéje az erdőben.  Az ereje teljében lévő Ákosra vágyott, akinek az ölelő karjában örökre elveszett. Arra az életre vágyott ,amiben nincs  politikai. Ahol nem kell  félni mások megvetésétől, ítélkezésétől.

Mert mi lenne ha kiállna ország –világ elé és elmondaná: szerelmes  abba a férfiba akinek most  az elbukásán munkálkodik?

Mit válaszolna akkor, ha megkérdeznék, hogy milyen szeretet az olyan , ahol ellenfeleivé váltak egymásnak?

És milyen szerelem az övék ?

Hogyan juthattak el idáig?

A sok megválaszolatlan kérdés kimozdította Esztert az önsajnálatból.  Lassan zokogása is alább hagyott, úgy tűnt a könnyek forrása is kiapad egyszer.  Tudta, senkivel sem oszthatja meg titkát. Hiszen kinek mondhatná el? A mindig hűséges és megbízható Péternek, aki tenyerén hordozza? Bántsa meg őt azzal, hogy titokban még mindig Ákosra vágyik ? Soha nem tenne vele azért ilyet, hogy saját lelke megkönnyebbüljön.

Ott ,ahogy a fák között sétált, mint nyári zivatar után az ég, úgy kezdett kitisztulni lelke és az elméje.

Az eszével tudta, hogy Ákos a múltja egyik pótolhatatlan darabja. Tudta, hogy hosszú hónapokba telt, hogy el tudta engedni. Tudta, hogy Péter szeretetének köszönheti azt, hogy a lelkén Ákos ütötte lyukat be tudta foltozni.

Ákos ugyanis a szakításuk után teljesen átadta magát a politikai karrier építésének. Azzal, ahogy azon a délután kiszállt Eszter autójából be is zárta maga mögött életének azt a szakaszát.  Bár Eszter került minden alkalmat , ahol láthatta volna őt, mégis pontosan érezte azt, Ákos magában semmiféle kiskaput nem hagyott. Amíg együtt voltak valami különleges aranyszál kötötte őket össze. Egy aranyszál ami a szívük között volt. Azt érezték mintha szavak nélkül kommunikálnának, ha távol is voltak egymástól, mégis megérezték a másik hangulatát ,  érzéseit, vágyait.

Eszter hiába akarta az elválás után lélekben  felvenni Ákossal ezt a kapcsolatot, nem sikerült.  Ákos elvágta azt.

A kórházi ágya mellett azonban minden összezavarodott benne.

Hiszen nem is látta és hallotta őt, mégis az érintéséből  felismerte. Ákos mégiscsak szereti őt?

De mit változtat kettőjük életén az, hogy ennyi idő után sem múlt el az érzelmük egymás iránt?

Hiszen új életet kezdtek mindketten: ő boldog Péterrel,Ákos  pedig  a családjának és a karrierjének él.

Eszterbe lassan- lassan  visszatért  az erő.   Már nem vádolta magát. Arra gondolt édesanyja most büszke rá, ott fenn a mennyországban. Hiszen túl tudott lépni megbántottságán és sérelmein. Túl tudott lépni félelmein is. Most már biztos volt magában, hogy a legjobbat tette azzal, hogy meglátogatta Ákost a kórházban. Szeretetével  visszahozta őt az életbe.

6. Fejezet

Már másodszor vizsgálta át valamennyi táskáját.  Még azokat a retikülöket is, amelyeket  hónapok óta nem vett magához, hátha véletlenül oda keveredtek az iratai.  A dolgozó szobája összes polcát átpakolta már ,aprólékosan megvizsgálva mindent . Bár nem emlékszik  arra a mozdulatra, hogy oda helyezte volna a kis narancssárga tartótokot. Hiába kutatott az emlékezetében semmi támpontot nem talált arra, hová tűnhettek el az okmányai.  Ugyan mióta járhat papírok nélkül?

Ma sem jött volna rá erre , ha a telefonja  emlékeztetője nem  figyelmezteti a jogosítványa meghosszabbítására. Átkutatta a kocsija minden zegét- zugát , hátha ott csúszott ki a táskájából.  Ahogy egyre reménytelenebbnek látszott a felfedezés esélye, annak mértékében bosszantotta fel egyre jobban magát.  Miért pont vele történik ez meg? A keresés már idestova két órát vett el az életéből, közben a napi  feladatlistájáról nem fogytak az elintézni valók. Hogyan is fogytak volna, ha nem azt csinálja amit délelőttre előirányzott magának. Ha meg arra a jó tanácsra gondol , amit Péter az előbb  közölt vele- mármint, hogy azért történik ez vele, mert rendkívül túlhajszolt, és kezdjen bele egy félórás meditációba most azonnal-  legszívesebben rögvest a  földhöz csapott volna  valami keze ügyébe esőt. Éppen a konyha  felé vette az  irányt, hogy körbenézzen mi eshetne áldozatul a  hisztinek ,amikor  megszólalt a házi  telefonjuk.

A megyei kórház  igazgatósága  titkárságáról beszélek, Kovács Esztert keresem, hallatszott a vonal túlsó végéről egy kedves hang- Mielőtt Eszter bármit is kérdezhetett volna, közölte vele, hogy az államtitkár úr felesége megbízásából beszél. Ugyanis a hölgy megtalálta  Eszter okmánytartóját , benne az összes  dokumentummal államtitkár úr betegágyánál . Megkérte a titkárságot , hogy juttassa vissza  azt számára.

– Be tud jönni érte, vagy adjuk  fel  postán?- érdeklődött  szerény egyszerűséggel , miközben Eszter szinte megbénult a rémülettől és a döbbenettől.

Miután letette a kagylót továbbra is csak állt mozdulatlanul , mint aki sokkot kapott . Az ábránd, hogy szerelmükről csak ketten tudnak ,  semmivé vált.  Ákos felesége mindig is tudott kettőjükről ?  Ez a kérdés igazából eddig soha nem foglalkoztatta.  Ha így visszagondol  nem érezte soha riválisának. Talán azért,mert  nem talált benne semmi érdekeset. Egy átlagos diplomásnak látta, aki a hivatalnoki pályát választotta az orvoslás hivatása helyett.  Aki beérte azzal is, hogy olyan férjet kapott, aki nem lángolt érte. Aki alárendelte magát a férje akaratának, karrierjének. Aki  színtelen volt,akivel nem lehetett repülni.

Most ugyan mit fog tenni? Kattogott a fejében Eszternek. Ha ő találná meg a férje betegágyánál egy másik nő személyi iratait, akiről biztosan tudja, hogy a férje megbuktatására törekszik, ő szemtől szembe állna vele. Kérdőre vonná, mit keresett ilyen privát körülmények között nála.  Persze tovább is gondolná, és politikai tőkét kovácsolna ebből a lássuk be, óriási hibából. Mert ha csak a politikai ellenfelet látja benne, akkor bizony igencsak jól jönne a kampány alatt, hogy az ellenfél már a betegség szentségét sem tartja tiszteletben.

Egy szörnyeteg vagyok, vádolta magát . Ákos  még kórházban fekszik és  máris azt latolgatom, milyen politikai előnyre tudna szert tenni velünk szemben.  Ahelyett hogy örülnék neki ,hogy életben maradt és megköszönném  a feleségének ,hogy szemérmesen visszajuttatja hozzám a dokumentumaimat.

Miközben marcangolta magát újra megindult a fejében a kisördög. De számoljunk csak! Több, mint két hete már annak, hogy Ákosnál járt. Biztos még aznap megtalálta a  vélhetően a táskájából kicsúszó kis mappát, és akkor miért tartogatta magánál? Mire várt ?  Talán arra, hogy újra elmegy Ákoshoz?   Biztos hogy abban a rémületben kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy velem foglalkozzon, nyugtázta magában.

Én azért biztos nem érném be ennyivel, szövögette tovább a szálakat. Tudni szeretném, miért járt egy idegen nő a férjemnél, kérdeznék, utána járnék,  nyomozásba fognék. Kideríteném , van e közük egymáshoz. Miközben harcos önmagát elemezte  arra a megállapításra jutott, nagy szerencse ,hogy Ákos felesége teljesen más, mint ő.  Egyébként most óriási bajban lenne.

( Folytatása következik )

Fotó : Pinterest

A Őzike ( 3. rész ) bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

3. fejezet

Hazafelé Eszter  úgy érezte magát, mintha fejében egyszerre több filmet is vetítenének . A filmvásznon a múlt és a jelen filmkockái keveredtek, az extatikus boldogság pillanatai, a magasságok és mélységek , amelyeket megjárt az elmúlt években. Péterre akart gondolni, aki megbízható, biztos pont lett a mindennapjaiban,aki szereti és aggódik érte, de a képbe beúszott újra és újra Ákos. A régi és az új Ákos, a balesetet szenvedett Ákos.

Nem tudta megfejteni, mi történhetett vele, mi okozhatta ezt a balesetet.  Olyan telefonhívást kapott ami ennyire felbosszantotta, hogy nem tudott koncentrálni? A mindig szabálytisztelő embert mi késztette arra, hogy a sofőr helyett maga vegye kézbe a kormányt ?  Miért futott el a rendezvényről ? Talán ennyire haragszik rá, hogy csak ott és akkor szív vele egy levegőt amikor nagyon muszáj?

De miért haragszik rá, hiszen Ő döntött úgy véget vet a kapcsolatuknak.   Ő gondolta  úgy, hogy a politikusi karrierjét veszélyeztetné egy válás.A kérdések csörtét vívtak a fejében, a válaszok hiányában teljesen összezavarodott.  A leggyötrelmesebb az volt, hogy senkivel sem oszthatta meg kétségeit. Ákos és közte lévő titkos viszonyról csak édesanyja tudott , aki már nem él. Szülei óvó- védő féltő gondoskodásának köszönhette, hogy talpra tudott állni ebből a szakításból .

– Hozzád egy orvos vagy egy ügyvéd való , hangoztatta gyakran kislánykorában édesanyja. Alább nem is adunk oda senkinek, szögezték le mindketten.

Egyedüli gyerekként szeme fénye volt falusi tanító szüleinek. A kis közösségben minden figyelem rá irányult , ami jelentős önbizalom tartalékkal vértezte fel. Kellett is ez a városi kollégiumi évekhez, ahol kiderült: bőven akadnak sokkal szebb ,okosabb és hamarabb nővé érő lányok. A tartalék vészesen fogyott, a zavaros főiskolai évek hol hozzátettek, hol elvettek belőle. A meghasonlottság, hogy író- újságíró akar lenni, de mégis pedagógusnak vették fel , tovább növelte nyughatatlanságát. A tanárai szerint tehetséges volt ,mégsem kapott lehetőséget sehol sem, hiszen újságíró csak az lehetett abban az időben, akinek a szülei valahogy kijárták azt. Édesanyja nyugtatgatta: a tanítás is lehet olyan szép.  A pályaválasztás kompromisszuma után a szüleinek is szembe kellett néznie párválasztása kompromisszumával: hiszen férje  nem volt se  ügyvéd, se  orvos . Egy nagyvilági fiú, gazdag családból. Az unoka születése enyhítette ezt a megbántottságot, de amikor a férjről  kiderült, hogy csélcsap, hazudik és  csalja Esztert , soha nem bocsátottak meg neki, hogy a szemük fénye gyermekük életét  tönkre tette.  A rendszerváltás válást és egy teljesen új élet reményét hozta meg. A válásból a fia és a háza megmaradt. Nyugdíjassá vált szülei feladták addigi életüket, és beköltöztek hozzá, nevelték unokájukat, hogy Eszter író- újságíró karrierje kiteljesedjen.

4. fejezet

Mint amikor a palackba zárt szellem kiszabadul, és nem kíván már újra sötétségben maradni , úgy szabadultak fel Eszter elzárt érzelmei is a következő napokban . Hiába próbálta újra eltemetni  a szíve rejtett zugába azokat , önmagával folytatott küzdelem nem sok eredményre vezetett. Aggódó figyelemmel kísérte a híreket Ákosról. Még a sors is úgy akarta, hogy első kézből kapjon információkat róla, hiszen egy traumatológus orvos barátjuk osztályára került . Műtétek sorát hajtották végre rajta , állapota teljesen hullámzott. Már mikor úgy tűnt, hogy kikerülhet az intenzív osztályról újra visszaesett. Egyre többet fordult meg a fejében, hogy ha talán meglátogatná akkor erőre kapna a szerelme. Ugyan milyen tanácsot adna neki most az édesanyja? Menjen vagy maradjon ? A szívére hallgasson, ami azt súgja , hogy a benne lévő érzések, a  gyöngédség, a szeretet  olyan energia ami segítené a talpra állásban, vagy az eszére ami azt tanácsolja , kerülje el jó messzire a kórházat, hiszen abból csak baja lehet mindkettőjüknek.

Eszter igazából már nem is emlékszik arra  a forduló pontra amikor újságíróból politikai kommunikációs szakértővé vált. Az Ákossal történő szakításuk után néhány évvel döntött úgy, nem tudja összeegyeztetni a független újságírást, az elkötelezett politikai munkával. Egyre több személyes megbízatást kapott ,jó stratégának és kivitelezőnek  bizonyult, olyan komplex emberré vált aki értett a kommunikációhoz, a marketinghez, a  médiához, a személyes karakterépítéshez. Mivel ezt a szakmát nem tanítják sehol ezért kelendőnek bizonyult.   Az egyik oldalon.  Ákos pedig a másik oldalon állt.

Ákos génjeiben hordozta a politika elkötelezettséget. Olyan családban nőtt fel ahol nem volt kérdéses hová áll, hová tart. Nagyapját kisgazdapárti politikusként érte félreállítás, majd az 56-os események után a börtönévek. Szülei ugyan igyekeztek megfelelni  a kor elvárásainak, a kis Ákost azonban nagyapja nevelte. Olyanná ,aki  titkon mindig abban hitt, vége lesz annak a rendszernek, ami szeretett nagyapját tönkre tette, kitaszította, megfosztotta mindenétől. Pályaválasztására is rányomta bélyegét ez az örökség: vidéki állatorvos lett. A rendszerváltás után nem volt kérdéses számára , hogy politikusi pályára lép. És ezért minden áldozatot képes volt meghozni. Azt is hogy elengedje első  és egyetlen szerelme, Eszter kezét.

Ákos az érzelmi életében is konzervatívan gondolkodott. Már egyetemistaként is azt vallotta: egy jó házasság alapja nem a szerelem, hanem az, hogy tudnak egymással együttműködni  a felek. Hiszen egy házasság csak akkor lehet tartós támaszték a  nőnek, a férfinak, a gyerekeknek, ha olyan emberek alkotják, akik tovább látnak a rózsaszín ködnél.  Így is választott  feleséget magának, az egyetemista csoporttársát vette el. Két gyereket neveltek akkor amikor Eszter berobbant az életébe. Ákos  párkapcsolatról alkotott világnézete  szinte  egyik percről másikra összeomlott.

Nekem Te magad vagy a szerelem- suttogta sokszor Eszter fülébe a szeretkezésük után- Ha nem lennél nekem szomjan halnék, mint vándor a sivatagban.

Eszter biztos volt abban, hogy Ákos neki rendeltetett. Nem akarta meghallani édesanyja intelmeit, hogy aki képviselő akar lenni , az nem indíthatja karrierjét egy válással .  A választások előtt néhány hónappal Ákos közölte vele  döntését: ebben a helyzetben nem vállalhatja fel. Eszter autójában ültek. A nagy darab férfi szeméből folyt a könny. Még utoljára megcsókolta és megölelte az ő kis őzikelábúját és csendesen magára hagyta.

Eszter azon kapta magát, hogy behajt a kórház parkolójába. Öntudatlan döntése egy jel volt számára. Most már nem hátrálok meg, gondolta és elindult a traumatológiára.

Az erőtlen napsugarak ernyedt fényei szűrődtek be a folyosóra . Csak ment előre bízva az érzékeiben és a szerencséjében hogy megtalálja szerelmét. Az őrző előtt haladva az üveg ablakon át megpillantotta a férfit, aki sápadtan feküdt. Elesetten és gyengén, látszott , hogy a szempilláit sem képes megemelni.. A szobában rajta kívül senki sem volt. Eszter belépett. Gyengéden megfogta a kezét és cirógatni kezdte. Érintése melegséggel és szeretettel töltötte meg a szívét. Torkában a sírás gombóca nagyra nőtt. Talán most látja utoljára őt ? Nem, ez nem lehet, fel fog épülni.  Ahogy ujjait a bőrén vezette  érezte ,hogy Ákos keze forrósodni kezd. Mintha valami földöntúli energiát táplálna belé minden érintésével, minden mozdulatával. Arra gondolt, hogy most lehozza neki az univerzum összes erejét. Átadott magából mindent ami életre keltheti őt.  A gépek zúgása mellett  egy halk sóhajra lett figyelmes:

Eszter… Pihegte  alig hallhatóan Ákos …

Maga meg mit keres itt !- förmedt rá  a belépő nővér – Ide senki sem jöhet be !

Bocsánat , eltévedtem, kért elnézést  futva  már a folyosóról visszaszólva.

( Folytatása követezik )

Fotó : Pinterest

A Őzike ( 2. rész ) bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

1.fejezet

A hold fák között átszűrődő fénye világította meg a kis ösvényt ahol egymásba ölelkezve sétáltak  a  nyári éjszakán. A feltámadó  szellő bele- belekapott a zöld fák sörényébe, enyhe fuvallatként hűsítve az  átforrósodott  világot. A búvóhelyükön eltöltött  önfeledt perceik után  érzelmük  beragyogta   lényüket. Átmenetileg  szertefoszlott az  a súlyos , sötét felhő is, ami  nyomasztó óriásként  telepedett rájuk az előző napokban.  Mindketten tisztában voltak azzal, a döntésüket tovább nem odázhatják. Vagy együtt, szerelmükre  támaszkodva tolják el a Nap elé tornyosuló akadályt, vagy közös ösvényükről  mindketten  lelépnek. De  ott ,akkor  megengedték maguknak , hogy  az  édes pillanatok  pelyhei cirógassák  arcukat. Eszter incselkedve  az  eggyé olvadt árnyékukat  próbálta   nevetve átlépegetni.

Drága őzikelábúm, becézgette gyöngéden  magához ölelve  Ákos , majd  nyakába bújva csókjaival árasztotta el. Nem előzheted meg  saját árnyékodat ! Mindennek elrendelt ideje van!

Eszter a vendégek között várakozva, , egy pillanatra  azon kapta magát, hogy az utolsó  önfeledt  együttlétük  perceit idézi fel  és Ákos akkor vészjósló, szakításukat  előkészítő mondatai  kattognak a fejében.

Hol a józan eszem, korholta mérgesen magát  a gondolatai leleplezésekor. Itt aztán tényleg nem hibázhatok!

A gyáravató ünnepségen, mindjárt a polgármestere következik  szólásra, akit  fel kell  kísérnie a színpadra. Oda ahol most Ákos áll.  A városvezető  azt a  beszédet mondja majd el, amit ő irt számára. Azokat a mondatokat, amellyel lebeszéli majd államtitkár urat. Eszter amikor elvállalta ezt a  kampányt  tudta: szembe fog kerülni Ákossal. A  megbízója  annak a  választókerületnek a képviselői székére pályázik, ahonnan Ákos a parlamentbe került. Bár sokan azt beszélték :számára hattyúdal az államtitkárság, a pártja nem indítja újra képviselőnek.  Ez a hír, hogy talán kikerülheti az Ákossal való harcot ,sokat nyomott  a latba a munka elfogadásakor. De nem így történt.  Eszter bátor nő volt, küzdeni tudó, legnagyobb erényének a kritikus  helyzetekben történő hideg fejjel való döntési képességét  tartotta.  Az Ákoshoz fűződő eltemetett érzelmei kimozdították az egyensúlyából,  beleremegett a lába a helyzetbe.

A szakításuk óta most került közelébe a férfinak. Nem  is gondolta , hogy ennyi idő távlatából még mindig ilyen felkavaró számára .  Látványára feltolultak benne a régi emlékek, érezte érintése lágyságát, ölelésének erejét.  Rácsodálkozott arra a tartásra, amit úgy imádott benne:  az ízes beszédére , amit még a nagyszüleitől örökölt, a hangja  férfias orgánumára .  Ahogy ott állt a színpadon, maga  volt az igaz ember. Politikai sikereinek alapja ez a kisugárzása volt.  Bár akik közelebbről ismereték tudták róla , hogy okos és rafinált , az igaziság őszintesége mögött egy másik ember is meghúzódik.  De valami mégis hiányzott  most belőle.  Fénytelenség  volt a  szemében. Eltűnt  a csillag, ami az első találkozásukkor ott ragyogott , aminek a látása szinte ópiummá vált Eszter  számára.

Hiába fegyelmezte magát   csak testben volt jelen a megbízója beszédének elhangzásakor. Bár fejtartásával ,  tekintete  irányával  úgy tűnt , hogy erősíti megbízóját,  a mosoly az arcán  azonban nem belülről fakadt.  Lélekben  újra átélte élete egyik legcsodásabb élményét, amikor Ákost megismerte. Kezdő újságíróként egy kis  faluba küldték egy mezőgazdasági riportot készíteni. Autója azonban defektet kapott,és az út szélén állva toporgott elveszetten, amikor egy Trabant fékezett le mellette. Egy hatalmas, szakállas, gumicsizmás férfi tolult elő belőle csillogó szemmel felajánlva  a segítségét. Az alkalmi autószerelőről   később kiderült  ő  a falu állatorvosa.  Egy különleges ember, aki  áradóan  tudott beszélni a fákról, az erdő virágairól,  a templom köveiről. Az állatok szeretetéről, az emberek örömeiről, gondjairól,  a mindennapok szépségéről.  A nagyapjáról, aki példaképe volt szakmában, emberségben. Arról az emberről, akinek halásos ágyán megígérte, politikai örököse lesz, befejezi azt, amit neki az élet nem engedett meg.  Férfiassága,  ragyogása magával ragadta Esztert.  Ott ,akkor mindkettőjük élete megváltozott. Eszter azt kívánta: az Ákos szemében lévő csillagok világítsanak neki örökre.

Ákos a fogadáson egy fejjel kimagasodott a tömegből. Eszter szinte elvesztette a józan ítélőképességét.  Senkit és semmit nem bánva elindult  feléje.  Elképzelni sem tudta mit fog neki mondani, csak arra vágyott, hogy  a közelében legyen . Tekintete  kereste a tekintetét, de a férfi tartásából közömbösség áradt.

Üdvözlöm államtitkár úr, köszönt  érdeklődő kedvességgel  , kihasználva a  beszélgető partnerek  levegő vételét.

Bocsássanak meg nekem, fontos hívásom érkezett ,közölte Ákos az őket körülvevőkkel.  Erősen a telefonja kijelzőjére figyelve hátat fordítva Eszternek távozott úgy, hogy még alkalmat sem kerített arra, hogy viszonozza  üdvözlését.

2. fejezet

– Már alig vártam,hogy  hírt  tudjak  meg rólad , bocsáss meg kérlek, hogy ennyit csörgettelek – hallatszott  Péter  kétségbeesett, bocsánatkérő   hangja a vonal másik végén .

A  higgadt, nyugalmából ki nem mozdítható férfi  most tele volt   aggodalommal  és féltéssel. Eszter hazafelé indulva  vette elő készülékét, hogy a nem fogadott hívásait  visszatárcsázza. Akkor szembesült azzal , barátja legalább tízszer kereste.  Péterre soha nem volt eddig jellemző , hogy sürgette volna. Programozóként  életét szinte a gépe előtt töltötte ,türelmesen, megértően várta haza akkor is, amikor a  megbeszéltekhez képest órákat késett. Teljes mértékben alkalmazkodott Eszter egyre növekvő  elfoglaltságaihoz.

-A portálok tele vannak a hírrel, hogy az államtitkár a gyáravatótól hazafelé  lesodródott az útról  az autópályán, közölte.

Esztert jeges rémület járta át.  Úgy érezte a levegő nem áramlik a tüdejében , a szíve nem dobban. Nem tudott megszólalni, nem jött ki hang a torkán. Könnyeivel küszködött.

– Szerelmem, jól vagy  ? –érdeklődött tovább most már egyre aggodalmasabban Péter.

– Él ? – préselte ki végre magából ezt a két betűt gyötrelmek közepette.

– Ketten voltak az autóban , a sofőr és az államtitkár, mindketten élnek. Felolvassam neked mit írnak róla?

Pétertől megtudta, hogy a híradások szerint Ákos hazafelé indulva maga ült a volán mögé annak ellenére, hogy a szolgálati  autót hivatalosan csak a sofőr vezethette. Az Eszterrel való találkozása  után úgy 20 perccel történhetett  a  baleset.  Olyan gyorsan hajtott, hogy egy kanyarban nem tudta irányítani az autót,  megcsúszott és a korlátnak vágódott. A portálok azt írták, hogy mindkét utas súlyos állapotba került, az államtitkárt azonnal műteni kellett.

-Nagyon kihoztátok a sodrából ezt az embert!  Lelki szemeim előtt látom,  ahogyan csúnyán elpáholjátok  majd  – próbálta viccesre fogni  Péter-  De  tudod drágám, minden benned való hitem ellenére  nagyon  féltelek-  fordította komolyra a szót.  Már most látszik, hogy személyeskedő, lejárató időszak  elé nézünk.

– Nem ez lesz az első gerilla kampányom- vágott közbe magabiztosan és egy kicsit ellenségesen is, mert úgy érezte, mintha a barátja  rajta kapta volna a nagy titkán ,hogy nem tud érzelemmentesen viszonyulni ehhez a munkához, ami ráadásul bizonytalanná is teszi.

-Tudom, hogy  rendíthetetlen kőszikla vagy a munkádban, és  ismerem azt az elméletedet is,  hogy annyi  szemetet láttál már , hogy abból már felépíthetnénk a Mátrát. De veled élek már jó ideje és hiába is tagadod, látom rajtad, hogy mennyire  megvisel az emberi aljasság.  És a következő hónapokban minden  aljasságra képesek lesznek, hogy hatalomban maradjanak.  Azért is aggódtam ennyire, mert arra gondoltam valami balhé lehetett az ünnepségen.

( Folytatása következik )

Fotó : Pinterest

A Őzike ( 1. rész ) bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

Az első közös alvás után mintha mindkettőjükben oldódott volna a jég.  A  távolságtartást a közeledés váltotta fel. Bár folytattak késhegyig menő  vitákat  arról : mikor ki kezdeményezze a találkozást, ennek ellenére egyre több éjszakát töltöttek együtt Lili lakásán. Zoltán mindig  este  kilenc óra után érkezett.  Olykor órákig szerelmeskedtek megállás nélkül, kozmikus  lánc orgazmusokat átélve, máskor pedig hajnalig  eszmecseréztek  politikáról, gazdaságról , spiritualitásról. Akadt olyan nap is, amikor csak álomba zuhantak  összekapaszkodva .

Az érzéketlen kőszikláról kiderült: Assisi Szent Ferenc a példaképe, rendkívül jól főz, igazi gourmand ,aki tudja miért kell a füstölt lazachoz hagymát  enni. Otthonos a borospoharak fényesre törlésének a  taktikájában , átszellemülten képes beszélni egy korty bor ízéről, zamatáról, színéről, készítésének körülményiről. A házi borászat csapdájáról, ha  a borospincében netán zöldséget tároltunk  akkor az biztosan megérződik majd a borunkon. Beismerte szoros szálak fűzik a pálinkához. Szereti a mámort, ahogy a pálinka ereje, bódító érzése végigjárja a nyelőcsövétől kezdve valamennyi porcikáját.  Gyakran vágyik arra a kontrollálatlan állapotra ,amit csak az  alkohol képes megadni számára.  Meggyőződése :  a pálinka tanította meg érezni.

Zoltán nagyon is kíváncsi volt Lili világára. Tátott szájjal hallgatta sztorijait a   tréning tapasztalatiról, ámulatba ejtette  a nő  szakmai tudása. Leginkább Hellinger tanai  fogták meg, köztük a forrás  elmélete, miszerint az élet áramlása a felmenőktől lefelé tart. Ha valaki megszakítja ezt a szálat, megszakítja a kapcsolatát a forrásával, elvágja magát az élet bőségétől.  Beismerte, lelkiismeret furdalás gyötri , hogy mi van akkor ha, a felnőtt lánya miatta szakad el  a forrástól, a bőségtől, válik  sikertelenné az életében.

Lili  leginkább a fürdőszobai jeleneteket imádta. Szinte rítussá vált, hogy  Zoltán  szeretkezés után mindig megszállottam rohant ide,  és vonszolta magával őt is, mert nem akarta magára hagyni az ágyban.  A  kis helyiség a legintimebb  terepükké   lett. A férfi állt a nyitott zuhanykabinban , ő ült a mosógépen a törülközőjében. Ahogy engedte magára forró vizet, olykor  vizet spriccelve incselkedett a nővel, máskor pedig  minden második mondata után kihajolt megcsókolni a  meztelen vállát. Itt hangzott el egyszer és utoljára egy elismerő mondat a férfi  szájából: Nagyon szép vagy drágám!

Egy dologról  azonban soha nem beszéltek:  a  közöttük lévő viszonyról .  Zoltán mindig hallgatásba burkolózott, ha a  munkájára,  a  szombat és vasárnap estéire terelődött a szó.  Lili hiába próbált érdeklődni ,hogy mit csinál ezeken a napokon,  a válasz csak annyi volt, dolga van.

Az egyik szombat reggelen  tükörtojást készítette számára, amikor  a nagydarab óriás megállt fölötte a konyhában és a fülébe súgta:

Isteni a tükörtojásod, mondtam már? – Előbb a nyakát cirógatta,majd hirtelen mozdulattal  ölbe  kapta és újra az ágyba vitte. Szenvedélyesen és ragaszkodóan  szeretkeztek, mintha  csak ez  az egy alkalmuk lenne arra, hogy kiélvezzék egymást. Mint akik először és utoljára érnek egymáshoz. Mint akik soha nem akarnak meglenni egymás nélkül. Mintha   a vágyuk egy másik , fénnyel és lebegéssel teli bolygóra repítette volna őket. Csordultig megteltek érzéssel.  Az atomenergiára emlékeztető őserőt  a testtelen könnyedség váltotta fel..

Úgy hatsz rám, mint  a pálinka- tért vissza a valóságba Zoltán-  Szinte  nem is ismerek magamra, mert teljesen szokatlan, számomra eddig ismeretlen világ nyílt meg. Mintha egy másik ember lennék.  Egyre többet gondolkodom azon , hogy megengedhetem e ezt most   magamnak.

Lili csak nézte ezt a gyöngéd és  kitárulkozó óriást, nem akart megszólalni. Hagyta ,hogy saját maga birkózzon meg a belső hangjaival. Néhány  másodperc hallgatás után a férfiban  győzött  a kősziklaság.

Nem  nekem való  ez a  nyavalygás,látott hozzá szkeptikusan a készülődésnek.

Mielőtt Lili bármit reagálhatott  volna, közölte vele, hogy három hét múlva elmegy a haverjaival síelni.

De három hét múlva karácsony  van,  kezdett hozzá  a nő a  szelíd győzködéshez   összeszorult gyomorral.

A karácsony azoknak való akiknek családjuk van, akik szeretik egymást,  vetette oda  Zoltán szemrebbenés nélkül.  És egyébként is, értékeld , hogy beavatlak a terveimbe. Ettől többre most nem vagyok képes.

Lili leforrázva állt az előszobában. Bár a szeme szikrákat szórt , az indulatok forrtak benne, mégis úgy döntött,   visszafogja a kitörni készülő vulkánt magában. Zoltán tudomást sem véve a pattanásig feszült helyzetről,  lehajolt , megcsókolta és elégedett mosollyal az arcán a megingathatatlanok teljes nyugalmával  távozott.

Lili rögtön becsukta az ajtót, nem akart utána nézni.  Hosszú percek  után is ugyanott cövekelt még. Előbb csak némán peregtek a könnyei, aztán zokogni kezdett. Levetette magát az ágyra és  csak sírt és sírt.

+

Mit csinálsz most ?- szipogta a telefonba  barátnőjének. Át tudnál jönni ?

Meghalt valaki ?- próbált viccelődni Betti, azonnal megbánva a száján kijövő szavakat, Lili ugyanis újabb zokogásba tört ki.

Mi lenne , ha egy másik megközelítésből néznénk ezt a történetet- ajánlotta Betti miután kivesézték az összes  apró részleteit is a szombat délelőtti  eseménynek. Igen, én is úgy gondolom, hogy   száz nőből kilencven nő,   na jó kilencvenkilenc és fél- módosított  a női szolidaritás mértékén a barátnője vörösre dagadt szemét  látva-  így három héttel karácsony előtt   egy horror film legrémisztőbb  jelenetének   minősítené ezt a párbeszédet . És abban is teljesen igazad van, hogy érdemes lenne  a rossz adósok BAR listájához hasonlóan létre  hozni  adatbázist  a hímnemű  érzelmi gyilkosokról. Bár kétségek merülnek fel bennem , hogy ez  harmonizál e  az adatvédelmi törvénnyel, vagy egyáltalán   EU komfort e.

Pedig nemzetgazdasági szempontból nagyon sok hasznos munkaórát nyernénk , mert gondolj csak bele, hány és hány nő tölti azzal munkaidejét, hogy a kolléganője segítségével fejtse meg : miért éppen azt mondta,  vagy éppen nem mondta a férfi . Pedig ettől egyszerűbb is lehet  a képlet:egy érzelmi gyilkossal hozta össze a szerencséje, és kész. – fűzte tovább ötletét  Lili,  akit a megoldások keresése  kizökkentette az önsajnálatból.

Hát igen, hogy megfejteni a férfit , hümmögött Betti.  Mit  is csináltunk idáig? Zoltánt akartuk megfejteni. Mire gondolt akkor, mit járt a fejében ekkor, mi volt a szándéka ezzel, mert úgy nézett, beszélt, vagy nem beszélt adott pillanatban?  De hidd el nem ez a lényeg.   Az életed főszereplője te vagy. Hát élj úgy , mint egy főszereplő !   Csináld ami örömmel tölt el, amitől szebb és jobb lesz a napod, a hétvégéd, a karácsonyod! Csak olyan férfival légy aki örömöt hoz a hétköznapjaidba és az ünnepnapjaidba!

Kikapcsoltam a vészcsengőket , de leginkább nem akartam észrevenni – ostorozta tovább magát Lili.-  Üres üvegek, csontkollekció, letagadások, ezek mind , mind rossz érzéseket szültek bennem.  Minden találkozás után megmagyaráztam magamnak azt, hogy Zoltán egy titoktatos, befelé forduló ember. Még azt is a javára írtam, hogy nem beszél. És van ettől még szörnyűbb is.Még neked sem mertem bevallani, hogy azt vettem  észre  magamon, hogy kezd újra ingatag lábakon állni az önbizalmam.   Egyre többet jutott eszembe az: hogy talán azért nem dícsér Zoltán, mert nincs mit dícsérni rajtam.Nem vagyok elég szép neki, elég sovány, elég jó, elég okos…

Elég, elég, elég, na pont ebből elég, vágott a szavába szinte kiabálva Betti . Ezt hallgatni sem akarom. Nem hiszem el, hogy könyvtárnyi önismereti  anyag  elolvasása után még itt tartasz! Komolyan , hová tetted az eszedet, a farzsebedbe?    Egy párkapcsolatnak az a dolga, hogy felemeljen, ne pedig lehúzzon. Építse az önbizalmadat, ne pedig rombolja.   Széppé tegyen, ne pedig ilyen vörösen dagadó képűvé  a sírástól !

Szerinted akkor most mit csináljak ?- szólt  megszeppenve és végleg összezavarodva barátnője  harcos kiállását  hallva .

A  beszélgetés ugyan kisimította Lili lelkét , de valahogy mégsem tudta magát a világ legnagyszerűbb nőjének látni, mint ahogy a barátnője  tanácsolta. Már ugyan a láthatatlan kis pont stádiumot  túllépte, de messze volt még a saját maga árnyékától is. Hellinger járt a fejében,  meg a libikóka. Igen annyi szeretetet tett már ebbe a kapcsolatba, hogy Zoltán a tetején ül, ő meg éppen az aljáról nézi , hogy boldog és elégedett. Haragudott is magára kellőképpen.

+

Egyáltalán létezik olyan, hogy szex kapcsolat?   Van különbség a szexelés és a szeretkezés között ?  Vonzalom nélkül tud egyáltalán két ember szerelmeskedni?

Ezek az akadémikus kérdések nem vitték előre a kapcsolata képletének  megfejtésében. Csak annyit tudott, ha közelébe kerül ennek a két méteres óriásnak, akkor beleolvad a karjaiba.  De azt is szentül hitte, nem akar többet soha az életben megélni  olyan pillanatot, ami ezen a szombat reggelen történt  vele. Amikor egy olyan jelentéktelen személynek érezte magát, aki még arra sem méltó, hogy karácsonyozzanak vele.

Eldöntötte: véget vet a Zoltánnal való kapcsolatának.  Tartozik magának annyival, hogy megkeresse az ezüstfenyőjét a műkarácsonyfa helyett.  Szeretett volna ennek hangot is adni  felé , de ahogy teltek a napok, egyre inkább úgy tűnt, hogy erre már soha nem lesz lehetősége.  A férfi ugyanis eltűnt. Se telefon, se email, se messenger. Lili próbálta javára fordítani a történéseket.  Végül is tiszta haszon , hogy nem jelentkezett. Ha nincs Zoltán, kísértés sincs .Mert ha alaposan magába nézett, nem volt benne biztos , hogy rögtön nemet tudott volna mondani a megkeresésnek.

A szilveszter előtti nagybevásárlásból  pakolt ki éppen a garázsban , amikor a zsebében megszólaló telefonját automatikusan a vállához emelte

Mikor találkozunk ?- hallotta meg Zoltán vidám hangját . Egy pillanatra elakadt a lélegzete, de vett egy nagy levegőt és a legközönyösebb hangnemben közölte vele: Nem találkozunk.

Talán kommunikációs zavar van köztünk? Mégis miért nem?- vette támadóra.

Szexnek kevés, kapcsolatnak rossz , mármint a köztünk lévő akármicsoda.

Zoltán előbb kínosan heherészett, majd elnémult.  Kiérződött a pillanatból a tanácstalansága.. Lili nem könnyítette meg  dolgát azzal, hogy megszólaljon..

Mi lenne, ha a köztünk lévő micsodára kidolgoznék egy B és egy C verziót, mert úgy tűnik, hogy a jelenlegi A nem megfelelő számodra- váltott megoldás keresőre.

Tedd azt, ami számodra megfelelő,   de most elbúcsúzom, mert  mind két kezemre szükségem van a pakoláshoz, vetett véget a beszélgetésnek Lili közönyös üzemmódban.

Talán félre ismertem, mégis  fontos vagyok neki ? Ezek szerint rájött, hogy hiányzom neki ? Kavarogtak a kérdések  az agyában. Gyorsan el is döntötte, hiába hívná meg szilveszterezni, nem mondja le miatta a barátait. Nevelési célzattal  minimum ennyi jár neki, hogy elutasítsa a társaságát ,miután azt sem kérdezte meg, hogy van, mi történt vele karácsonykor.

A jól kitervelt visszautasítás nem jött össze. Egyre kiábrándultabb és szomorúbb lett. Hiába próbált önfeledt lenni és önfeledtnek mutatkozni a szilveszteri buliban, minden egyes üzenetet  a férfi jókívánságainak hitt.  Alig, hogy hazaért új év hajnalán rávetette magát a laptopjára. Ott sem érkezett számára üzenet. Rájött, tényleg félre ismerte .Még az alapvető udvariassági normákra sem képes.

BUÉK !- villant fel a messenger üzenetei között Zoltántól ez a néhány betű január 3-án este.

Amikor meglátta az első érzése az volt, még válaszra sem méltatja. De győzött benne a  neveltetése , az udvariassághoz ragaszkodó természete. Már éppen beütötte a billentyűzetbe a viszont választ, amikor csörgött a telefonja.

Átugrok  hozzád, jobb ha személyesen beszéljük meg a dolgainkat, közölte tántoríthatatlanul.

Igazad van, egy beszélgetés még nem a világ, engedett fel Lili a megfagyott állapotából.

Amikor kinyitotta az ajtót az egyik pillanatról a másikra eltűnt belőle  a megbántás, az elszánás , kitörlődött az agyából az előre összeszedett vád és védőbeszéde. Ott tornyosult előtte a meggyötörtnek látszott óriás, meleg barna szemeivel simogatva bőrét. A tekintete aranyfonállal varrta össze lelke sebeit, érintése gyógyírként bizsergett testén. Mintha egy mágnes húzta volna a mellkasához , beleveszett a férfi két erős karjába. Arra sem emlékezett hogy kerültek ágyba, csupán arra eszmélt már, hogy a férfi arcáról az izzadságcseppek hullottak az arcába.. Elernyedve feküdt egy pillanatig  mellette, majd   Zoltán szorosan magához ölelte, csókolgatva homlokát, haját cirógatva. Mintha némasági fogadalmat tettek volna , egyikük sem vágyott arra, hogy szavakba öntse érzéseit. Végül Lili nem bírta tovább, elhatározta, hogy megosztja érzéseit   A fejét befúrta  Zoltán szegycsontjába,  mintha csak közvetlenül a szívének  vallott volna:

Most összeszedtem minden bátorságomat ahhoz, hogy elmondjam ami itt  legbelül van bennem- kezdte zavarodottan- Az elején azt gondoltam , hogy csak szexelünk, aztán megy mindenki a maga útján.  Tudom, én ragaszkodtam ahhoz, hogy csak és kizárólag szex kapcsolat legyen köztünk. De közben kialakult valami.  Itt vagy  a gondolataim között nap, mint nap, ha meglátlak elönti a testemet és a lelkemet egy csodás érzés. Nemcsak a kezed tud cirógatni, hanem a szemed is. .. Kedvellek… Sőt… Nagyon kedvellek.. Nekem már nem elég, hogy  csak szexelünk . Többet akarok…   Én már régen  beengedtelek az életembe, szeretném ha te is ezt  tennéd..

Nagyon, nagyon bátor vagy,  dícsérte a férfi,közben össze –vissza  csókolta  szemét, a homlokát, a haját, a vállát. Egyre szorosabban vonta magához, szinte egy testté váltak. Mozdulatai,, érintése egy szerelmes ember gyöngéd melegségére utaltak.

Akkor miért nem találkoztunk az elmúlt egy hónapban ?- bontotta ki magát az ölelésből  Lili

Mert túl közel kerültünk egymáshoz, mondta , miközben megfogta Lili fejét és a szemébe nézett. Az őszinteségedre, az őszinteségem a válasz . Nem vagyok túl jó anyagi helyzetben és ebben az évben a munkámra akarok koncentrálni, nem engedhetem meg magamnak ,hogy elköteleződjek .

Nem azt kértem, hogy vegyél feleségül, csak azt, hogy hétvégén menjünk el sétálni, próbálta érzékeltetni a nő a tovább lépésnek a tartalmát a kapcsolatukban.

Nincs séta ,hangzott az összegzés, amivel kalapácsütésként léket vágott Lili lelkében. A lyukon keresztül dermesztő hideg költözött kettőjük közé, amit láthatóan csak ő érzékelt. Zoltán a csata utáni győztes hadvezérként feküdt mellette.

Kérsz szaloncukrot? – törte meg a csendet Lili-

Szerinted most ez a legjobb kérdés ?- döbbent meg  a nagy darab óriás.

Lili mosolyogva kiugrott az ágyból, és a szaloncukor választékot a férfi orra alá dugta.

Az arany színű apró ezüst mintával, a zselés, az  ezüstös a marcipános, a piros pedig a rumos mazsolás,  tartott ismertetőt a választékról

Tudod, hogy mindegyik a kedvencem, húzta be az ágyba szaloncukrostul . De most el kell mennem, reggel korán kelek.

Ült az ágyon és bontogatta az öltözködő  férfi számára  az édességeket.  Zoltán minden egyes darab után hosszasan csókolgatta a nő csupasz vállát.  Arról beszélt, holnap este újra átjön  és akkor itt is alszik.

Hajnal kettő volt, amikor kiment az ajtón. Távozó alakján, járásán a teljes elégedettség tükröződött.

Lili sétált az előszobában és mély levegőket vett. Minden egyes belégzéssel valami új és reménnyel teli erő költözött belé. Úgy érezte képes rá, hogy megstoppolja azt a lyukat amit a férfi szavai szakítottak ki a lelkében.  Odament a laptopjához. Beindította. Belépett a facebookra és kitörölte Zoltánt az ismerősei közül.

Vége

Fotó : Pinterest

A Nincs séta 4. rész ( Befejezés ) bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

Terveket szövögetett arról, mit fog majd közölni Zoltánnal, hogy elutasítsa a találkozóra hívását. Mert az idő telt és nem volt új randevú kilátásban. Ez a férfi udvariatlan és érzéketlen, szögezte le. És ezek  a jellemvonások egy szex kapcsolatban is  kimerítik a nem találkozás indokait.

Minden este látta ugyanis , hogy a férfi aktív a facén- tehát életben van-  mégsem mutatott   érdeklődést  iránta.  Azt a gesztust sem tette meg, mint egy átlagos ismerős, hogy lájkolta volna a posztjait vagy kedvességet tett volna közzé az üzenő falán.  Az egyik este a felugró üzenő ablakban Zoltán fotója  jelent meg a következő szöveggel: .

Szerda vagy csütörtök? Micsoda, irt vissza ösztönösen Lili. Miben állapodtunk meg szerdán, vagy csütörtökön találkozunk, folytatta Zoltán, mert ma szerda van.  Neked mikor lenne jó , váltott udvariasra Lili. A holnap, mikor jössz ? Érkeztek a képernyőre a szavak.

Hirtelen haragra gerjedt. Mit gondol ez a fickó, mi vagyok én, hogy azt várja, hogy én menjek fel  hozzá! Mit képzel ez rólam! Na pontosan ez az-  hergelte tovább magát-  amit  a pénzük, önmaguk és a hatalmuk körül forgó férfiak hisznek magukról.  Úgy tűnik hiába fogyott el a pénze, a hatalma, a beidegződés, hogy mindenki azért él, hogy őt kiszolgálja, az nem múlt el.

Nem megyek, fogalmazta meg , még egy szex kapcsolatban is elvárom az udvariasságot egy férfitól. Ezek után fogta és  mérgesen kijelentkezett az oldalról.

Zoltán másnap telefonált. Miért hisztizel, szegezte neki a kérdést. Azt mondtad , hozzád bármikor  váratlanul  beállíthat a gyerek,  és ez kellemetlen  lehet mindkettőnk számára.

Aznap este Zoltán lakásán szeretkeztek.   Figyelmességgel várta ,  bort hűtött, vega vacsorát készített,  de nem beszélt sem magáról, sem kettőjükről. Lili elfelejtette  eddigi minden  rossz élményét, a vészcsengőket kikapcsolta a fejében. Át akarta élni a pillanatot , a szeretkezés édes mámorát, a kozmikus orgazmusokat . Hajnal volt már amire  be tudtak telni egymással. Zoltán arra kérte, aludjon ott ,de  ragaszkodott a saját ágyához.

A férfi nem engedte, hogy egyedül vágjon neki az éjszakának. A pirkadó városban senki sem járt még az utcákon.  Erősen fogta a nő kezét , aki alig bírt lépést tartani vele. Zoltán sztorikkal szórakoztatta, amelyeken  jókat nevettek mindketten.Felidézte  amikor   fiatalként  a szórakozóhelyeken méretes termete és izmai miatt őt tartották a fiúk a kihívásnak, a szó legszorosabb értelmében. Pedig soha sem volt verekedős gyerek. Még házasként is gyakran járt bulizni, egyedül. Lili kicsit csodálkozott is rajta, hogy a  felesége  nem volt   féltékeny emiatt.

Amíg volt pénzem , minden rendben volt, komorodott el .Tudod kislány, a világban kétfajta ember van, akinek van pénze, és akinek nincs , ilyen egyszerű.

Lili házának  a bejáratához értek. Zoltán szabadkozott , hogy  nem akar bemenni,  de csak hajlott a meggyőzésre.

A nő  lakása és a férfi  albérlete között óriási kontraszt volt, mutatva azt is, melyikük  hol tart az életében. Lili  otthonából  a melegség, a nőiesség, a gyarapodás áradt A környezete arról árulkodott,hogy  vannak céljai is azokat el is éri. Zoltán őszinte csodálattal nézett körbe és nyugtázta a nő világát.  Újra az ágyban kötöttek ki.

Lili próbált némi információt  kihúzni Zoltánból a munkájáról. Kiderült egy biztosítónál értékesít.  Nem tudta a meglepődését palástolni , hiszen rövid ismeretségük alatt  a férfi tájékozottságról , gazdag világlátásról, műveltségről tett tanúbizonyságot.  Tapintatosan érdeklődött tovább ,  hogy egy építészmérnöki diplomával  zsebében miért nem a szakmájában  próbál sikeres lenni. Ez is megfelelő, hangzott a szűkszavú válasz.

Feltűnt  neki , hogy Zoltán soha nem panaszkodott,mint az emberek többsége . De  gyanús volt  az is, hogy mintha nem tudna örülni  semminek sem. Úgy tűnt, mintha hiányoznának  belőle az érzelmi ingadozások. Mindig, egyformán , ugyanúgy reagált  mindenre,  ugyanaz a nyugalom árad belőle.

Már ha ezt nyugodtságnak lehet  nevezni , értekezett tovább ott belül. Nem , nem nyugodtság ez,  inkább az érzelmi kultúra alacsony foka. Lehet, hogy   csak a szélsőségek mozdítják ki az állapotából? Lehet, hogy az érzelmi árnyaltságot nem tudja  érzékelni.?  Ezt a felvetését látszott igazolni az a tény is, amit oly sokat hangoztatott magáról, mármint:  ő egy antiromantikus figura.   Értelmezhetetlen számára, miért ragaszkodnak a nők az udvarláshoz, a szép szavakhoz, a csillagnézésekhez   és egyéb hasonló giccses körítésekhez.Vagy jó valakivel , vagy nem, a világ vagy fehér, vagy fekete.

Lili búcsúzóul szenvedélyesen megcsókolta a férfit, aki ebben az átszellemült pillanatban sem csukta be  a szemét. Nem, ez a férfi  nem tud érezni.. Fogalma sincs mi kell egy nőnek, mitől működik a férfi és nő közötti kapcsolat.

+

Látod, mégis csak az én kezemben maradt az irányítás,  dicsekedett Bettinek. Egy kis hiszti, egy kis idomítás és nem kétséges ki jön kihez. Betti azért visszafogottabban látta kettőjük kapcsolatát. Azért csak a figyelmedbe ajánlanám azt a kis szeplőt, amin legutóbb egy napig rágódtál, hangoztatta.

A mára szeplővé halványult eset mondatai  az adott pillanatban késként forogtak   szívében.  A negyedik találkozásukkor az ágyban pihentek egymás karjaiban, amikor a célokra, vágyakra terelődött a szó .És  arra , hogy kinek ki az ideálja. Zoltán beszédes volt.

Tudod, most így az ötvenhez közelítve jöttem rá, hogy mennyire hiányzik a  gyerek az életemből, tárulkozott ki. Hiszen van egy nagy lányod az első házasságodból, reagált Lili.

Már nem is emlékszem arra az időre, amikor a lányom született, hamar elváltunk, az anyja vitte magával, a gyereknek új apja lett,  idézte fel a történteket. Nem erőlködtem, hagytam hogy magától alakuljanak  a dolgok. Őszinte vagyok, tényleg nem ismerném meg a lányt , ha szembe jönne velem.  Most , úgy egy két éve erősödik bennem a vágy arra, hogy gyereket neveljek. Remélem összehoz a sors majd egy huszonéves csontkollekcióval, aki annyira ragaszkodik hozzám, hogy gyereket akar tőlem.

Lili  a szavak hallatán először nem kapott levegőt.  Úgy érezte hosszú másodpercek  telnek el úgy, hogy tüdejében nem áramlik az oxigén.  Fogalma sem volt, hogy az adott helyzetben mit kellene tennie, és mondania. Lili sem huszonéves nem volt, sem csontkollekció, sem gyereke nem lehetett lassan már 15 éve. Még a harmincas évei közepén járt, amikor súlyos betegséget diagnosztizáltak nála. Nem volt más választása az orvosoknak, mint a méheltávolítás. Hosszú idejébe telt míg feldolgozta a saját drámáját, de még így az ötödik x-hez közeledve is félembernek érezte magát, ha gyerekvállalás került szóba.

Akkor miért az én ágyamban vagy ? Hangjával megjátszotta  a közönyt, mintha csak arról érdeklődött volna, hogy milyen az időjárás.

A férfi először nem értette  a célzást, szabadkozott, hogy Lili akarta hogy nála találkozzanak. A kínos csend után zavarba jött, magyarázkodni kezdett, hogy alapjában véve ez csak egy álomkép, és mindannyian tudjuk az álomképeknek   semmi realitásuk nincs . És egyébként nemcsak a csontkollekciók az ideáljai hanem a teltebb nők is. Próbálta elvenni a dolog élét azzal, hogy az ő ideáljára terelte a szót.  Lilinek ezek után elment a kedve az őszinteségtől, hogy megvallja:  pontosan az olyan nagyra nőtt óriás a gyengéje , mint aki az ágyában fekszik.

Akkor kellett volna, azt mondanod, hogy pá , erősködött Betti.  Nem  hiszem el, hogy te ,aki mindig és mindenhol kiállsz magadért, nem utasítottad rendre ezt az alakot.  Tapintatlan bunkó volt veled, belegázolt a lelkedbe. De mit is várjunk egy érzelmi sivatagtól? A fickó minden alkalommal tanúbizonyságot tesz az érzelmi funkcionális analfabetizmusáról. És csak azért funkcionális, mert tisztelem a szüleit. Feltételezem, hogy átlagos módon szocializálták, ha már egyetemre  is küldték.

Bár szerinte súlyosabb az érzelmi funkcionális analfabetizmus, mint az érzelmi analfabetizmus. Míg utóbbiért könnyen felelőssé tehetjük a szüleinket, az előbbi csak rajtunk múlik. Mit teszünk és nem teszünk azért, hogy nullára redukáljuk az érzelmi intelligenciánkat.

Tudod egyáltalán mit akarsz tőle, bombázta tovább a barátnője. Hát ez az,amit  sem Bettinek, sem saját magának nem tudott megválaszolni. Pedig hát te szoktad emlegetni aranyveretes  életmód tanácsként a tréningeken, hogy a céltalanságtól, még a rossz cél is jobb, kekeckedett  tovább.

Betti erőssége a sokkolás volt.  Valahogy mindig megérezte, hogy mikor és hol kell olyat mondania amitől első pillanatban olyan érzése  van  az embernek, mintha egy bokszoló vágta volna gyomorszájon. De a feleszmélés  után mindig tisztult a kép.  Igen, a kezdetben egyszerű szex kapcsolatnak indult ügy mára kezdett érzelmi zűrzavarrá válni. Úgy érezte magát, mintha egy hullámvasúton ülne, egyszer hihetetlen magasságokban, és a következő pillanatban pedig a legsötétebb mélységekbe került.  A  vonzódásán azonban nem tudott uralkodni. Ha harminc centiméteres távolságba került a férfival beleolvadt a karjaiba.

Ugye emlékszel a tréning anyagunknak arra a fejezetére , aminek az a címe, a Meglévő szenvedélyhez alany kerestetik, terelte a szót ismét Zoltánnal való kapcsolatára a barátnője. No nézzük csak. Itt vagy te , ötvenhez közel, teli vággyal, szenvedéllyel,  fejedben kész forgatókönyvvel . Rég megfogalmaztad magadban milyen külső és belső tulajdonsággal kell rendelkeznie  az illetőnek. Legyen 190 centiméter , jóképű, sármos ,humoros, átlagon felüli IQ-val, kialakult  jellemmel , határozottan,kedvesen, ragaszkodóan,felnőtt gyerekekkel, biztos egzisztenciával, lehetőleg ötven felettien, függetlenül.   Ha megvan néhány alap paraméter  és  valami különleges területen dolgozik  az illető – emlékezzünk csak  vízilabda edző úrra- vagy  titokzatosnak mutatja magát- mint ahogy András tette,  akkor oda a tisztánlátásodnak. Az ideáidat ráaggatod szerencsétlenre, aztán meg csodálkozol rajta az idő múlásával, hogy  kiderül róla: nem álruhás trubadúr . És alanyunk  persze nem érti, hogy miért nem kell neked egy idő után, hiszen ő semmit sem változott az első perctől olyan , mint amilyen.

Lili csak hümmögött a hallottakon. Az esetek valóban vele történtek meg, de ezt ő inkább csalódásként értékelte.Bár van benne némi igazság, hogy túl élénk a fantáziája, de most honnan állapítsa meg Zoltánról, hogy műkarácsonyfa vagy ezüstfenyő az erdőből.

Vonzalmát  tovább növelte az a tény, hogy   a férfi  volt az egyetlen hímnemű az életében akivel tudott egy takaró alatt aludni. Az első éjszakán, amikor először maradt nála, nem is volt kérdés hogyan térnek nyugovóra.  Zoltán magához húzta , átkarolta, betakarta és  már aludt is.  Hatalmas karja kispárnául szolgált  és  többször   arra ébredt, hogy  a férfi öntudatlanul    puszilgatta, ,  simogatta, mintha csak kiesett volna az érzéketlen kőszikla szerepéből. Akkor érezte először, hogy  Zoltán  nagyon is vonzódik hozzá. Az együtt alvások feledtették  az udvarlás,  a virág, az ajándékok , a közös program  hiányát. Sőt, azt is megbocsátotta neki, hogy soha nem szólította a  keresztnevén .Szívem és drágám maradt  számára.

( Folytatjuk )

Fotó : Pinterest

A Nincs séta 3. rész bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.

Szép éjszaka volt, de ezt írjuk fel az egy éjszakás kalandok excel táblájába , erősködött Betti a telefon másik végén amikor  Zoltán körülményei kerültek napirendre.  A lakása ugyanis azért tűnt átmeneti szállásnak, mert egy albérlet volt. Az este folyamán az is kiderült , hogy  teljesen tönkrement.  A  cégtársa meglopta , még a lakását is el kellett adnia. A felesége elvált tőle miután elfogyott a pénze. Ugyan van egy 23 éves lánya , aki az első házasságából született, de vele kicsi korától nem tartja a kapcsolatot.

Nem, nem és nem- emelte a hangját még magasabbra Betti  amikor Lili a lehet, hogy adni kellene még egy esélyt  ennek az embernek elemzésébe fogott. Kell neked egy olyan férfi, ha még csak átmenetileg is, aki semmit nem hozott létre az életében és  ki tudja most  mivel foglalkozik?  Egy olyan férfi, aki apaként  ha a felnőtt lányával az utcán találkozna akkor nem ismerné meg?

Lili egy sikeres nő volt. Kitartó, szorgalmas, jól képzett.   Barátnőjével közös tréning cégét jól menedzselte.  Mindig képes volt váltani, előre menni, új utakat találni. Rendkívül széles kapcsolatrendszerrel  rendelkezett, elismert és ismert szakembernek számított. Felnőtt fiát útjára indította, lakást vett neki. Igen, most élhetné igazán az életét.

Nem, nem és nem, nekem erről többet ne is mesélj, mérgelődött  tovább Betti. Már most nem tudsz távolságot  tartani Zoltántól ,  már most  megérintett érzelmileg.

Ő  azonban másképp látta, irányítónak  érezte magát.  Akkor és annyit találkoznak majd, amikor ő akarja.  Akkor és az fog történni ,amit ő akar. Ez egy szex kapcsolat és nem több.

A konyhában próbálta elterelni a figyelmét Zoltánról. Répát reszelt a salátához, de gondolatai csak a férfi körül jártak. Lassan 24 óra telt el a találkozójuk  óta, és nem jelentkezett . A randevúzás nagy abc-je szerint egy nő soha ne hívja fel a férfit az első szex után. Tudta ezt könyvek nélkül  is. A büszkesége  soha nem engedte volna meg, hogy ilyen hamar kimutassa a vonzalmát.

Egyáltalán van nekem vonzalmam ?  Vagy csak a hiúságomnak fáj, hogy nem keres?  Például  tett valami célzást arra tegnap, hogy szép a bőröm,feszes a testem, csodás az alakom, vagy rendkívül jó velem  az ágyban? Hát nem. Vagy elhangzott egyáltalán valami kedves és bátorító szó, ami az önbizalmamat erősítette volna ? Az sem.  Lili hozzászokott ahhoz, hogy a férfiak, akikkel ágyba került bizony oda voltak  érte.  Szavakban is kifejezték  csodálatukat iránta. Zoltán nem beszél, hanem cselekszik , nyugtatgatta magát. A szavakat a metakommunikációja helyettesíti. Az ölelése, simogatása , a szeretkezése. De akkor miért  önt el ez a cefetül rossz érzés , szegezte a kérdést magának.

Utoljára akkor került hasonló állapotba amikor Gábor visszautazott Németországba. Csodás egy hetet töltöttek együtt,  úgy ment el, hogy újra és életük végéig megtalálták egymást. Ennek ellenére Lili a következő napban egyre  mélyebbre került.  Számolgatta magában,mikorra  ér Pozsonyba, mikor ül repülőre, mikor száll le Münchenbe és mikor ír majd neki sms-t, hogy megérkezett. Tudta, hogy írni fog, mert  ragaszkodik hozzá, de valami megmagyarázhatatlan rossz érzés kerítette hatalmába. Nem tudta, mi ez. Egy jel, hogy rossz úton jár? Vagy csak a félelme attól, hogy működik e majd a távkapcsolat köztük? Kibírja e ,hogy Gábor olykor napokra eltűnik, nem adva jelet magáról? Kibírja e, hogy ő az ,aki itthon van Magyarországon,  és vár, vár és vár.

Hát igen ,Gábor. Majdnem egy évbe tellett míg végleg le tudta zárni az ügyet Még gimnazista volt amikor megismerkedtek. Csak nagyon halvány emlékképet őrzött róla fiatalkorából, mert akkor nem igazán kötötte le  a magas,  cingár,  leginkább  Cyranora emlékeztető geológus  hallgató.  Egy kollégiumi barátnője bátyja mutatta be neki, akinek meggyőződése volt, hogy a srác halásosan beleszerelmesedett   Lilibe.  Ezt igazán nem tapasztalta akkor , hiszen a hallgatag szerelmes  nem kezdeményezett. A csúnya fiúk távolságtartó vágyakozásával élte a mindennapjait, még arra sem volt mersze, hogy az egyetemi bulik alkalmával felkérje táncolni. No persze alkalom is kevés akadt erre, mert abban az időben a helyi menő rock banda gitárosával lógott.  Már egyetemre járt, amikor összefutott a kollégiumi  barátnőjével, aki elújságolta a nagy hírt:Gábor a diploma után elvette az egyik csoporttársnőjét és Németországba disszidáltak.

Szinte fel kellett locsolni a számítógépe  előtt, amikor három hét, a társkeresőn folytatott  szenvedélyes levelezés után Gábor megküldte fotóját. Harminc év után  a cingár Cyrano nézett vissza rá , ezüstös hajjal, de ugyanolyan vékonyan.  A férfi  ezalatt a három évtized alatt megtanult udvarolni, a hódolatát kifejezni egy nőnek. Vicces és szenvedélyes volt, a rendkívül  magas  IQ-ja csak a javára vált a szellemiségének.  Rajongott érte, három évtized elfojtott vágya vált valósággá számára. Lili úgy tudta, három hétig egy ismeretlen idegennel  cserél naponta többször szenvedélyes leveleket. Izgalmasnak találta, hogy napról napra közelebb kerül  úgy egy emberhez, hogy nem is látta még fotón sem. Akkor úgy gondolta, ez az igazi , csak a belső értékek számítanak. Persze amikor meglátta a képen az első sokk után azért belenyilallott: miért csinálta ezt vele? Mitől fél ennyire, miért nem volt őszinte ? Az ismerkedés során  kiderült ,meghalt a felesége, két lányát egyedül nevelte fel, Münchenben él , Pozsonyban van cége,  és egy nagy divatmárka Közép-európai képviselője.

A három évtized utáni első találkozásuk, az együtt töltött egy hét maga a mennyország volt. Szerelem, szex,  vacsora , virág,kirándulások. Gábor megtestesítette azt a talpig úriembert , akiről  minden nő álmodozik.  A csodás élmények ellenére  a búcsú után Lili mikor hazaért  mégis  elvágódott   a szőnyegen és maga sem tudta mi az a fojtó , szorongató érzés a gyomra körül.

Á, hülye vagyok , gondolta. Az agyamra ment a sok spirituális könyv a jósjelekről. A férfi kéthetente repült hozzá, irigylésre méltó nőnek tartotta  magát, hiszen ezer kilométereket utaztak érte. Amikor egyszer csak váratlanul becsöngetett az éjszaka  közepén, még csak meglepetésként   fogta fel. A második alkalommal  már egyáltalán nem örült neki, hogy egyeztetés nélkül érkezett , felborítva a munkáját és az életét.

Gábor betegesen félt a nyilvánosságtól, a közösségi oldalaktól, és mint utóbb kiderült betegesen féltékeny is volt. Előbb csak elejtett szavakból lehetett következtetni erre, később már szinte minden percéről számon kérte . Nemcsak  megbízóira , hanem a gyerekére és a barátnőjére is féltékeny volt. Azt akarta számoljon fel mindent és mindenkit Magyarországon és költözzön hozzá.

Lili szerette és szerelmes volt belé, alig tudott ellenállni a nyomásnak. Már hajlott rá, hogy feladja az életét. Aztán az egyik napon arra lett figyelmes, hogy egy autó követi hazáig. Másnap ugyanazt az autót , és ugyanazt az alakot  látta a  háza előtt.  Ezek után már tudatosan figyelte a történéseket.  Először csak arra gondolt, véletlen, de amikor egy hét telt el, és az autó minden éjszaka ott állt, félni kezdett. Talán valami perverz őrült  lehet, gondolta. Elmesélte a fiának,aki  a legrövidebb utat  választotta, odament  és megtudakolták mi járatban van az illető arrafelé. Kiderült, egy  magánnyomozó  és Gábor fogadta  fel,  hogy figyeltesse  Lilit , kivel találkozik és ki látogatja. Ekkor telt be a pohár. Hosszú hónapokba telt míg a férfit  véglegesen sikerült kitennie az életéből.

A múltjáról és az érzéseiről önmagával folytatott értekezését a telefonja hangja írta felül.

Vágvölgyi ,szólalt meg Zoltán a vonal túlsó végén. Remélem sikerült rendben hazaérned, csak ezért kerestelek. És mielőtt Lilinek hang jött volna ki a torkán és elmondhatta volna, hogy mennyire örül a hívásának már bontotta is a vonalat.  Lili megrökönyödve állt a konyha közepén egyik kezében  a répával, másikban pedig a telefonjával.

( Folytatjuk )

Fotó : Pinterest

A Nincs séta 2. rész bejegyzés először a Maros Éva jelent meg.