Nőnap

Bejegyezte 0 , , , Permalink 0

Akkor én most egy szexista vagyok? – vakargatja a fejét Gábor komoran magába mélyedve . A munkahelyén udvarolni próbált egy kolléganőjének aki felcsattantva elutasította, hogy ez itt egy iroda , és ajánlata kimeríti a szexuális zaklatás fogalmát.

Pedig én csak arról beszéltem : milyen vadítóan néz ki az új szerkójában. A fene sem tud már eligazodni a csajokon, régebben mindenki örült neki ha tettem a szépet. Egyébként meg mit mondhatnék egy nőnek az irodában ? Dicsérjem meg milyen szakszerűen használja a számítógépe billentyűzetét?

Manapság se szeri, se száma annak, hogy női közéleti szereplők, színészek, politikusok írnak arról, hogy milyen megalázóan viselkedtek velük a férfiak nyílt színen. Csacska kis szőkének, butuska jó alakú, szép lábú kis nőcskének láttatják őket, pedig nem ilyen minőségben voltak ott. Tárgyaló partnerként, politikusként, egy szervezet vezetőjeként, képviselőjeként
.
Aztán rendre jönnek a bocsánat kérések az érintett férfiaktól, de a nyilatkozat alatt látszik a szemükből, hogy nem értik az egészet. Olykor azért ki is mondják: bocsánatot kérnek ha a másik fél igy akarja,de miért ne mondhatnák meg valakinek hogy szép és hogy az milyen örömet okoz számukra.

De mi is fáj ilyenkor a nőnek ? Leginkább az, hogy a férfi nem tekinti partnernek. Jó, jó persze , hogy ott van, kis szoknyácskájával színesíti a rém unalmas öltönyök komorságát, de azért mégiscsak nő. Nem férfi. És ilyenkor porrá zúzzák a nőnek az öntudatát, azt a hitét, hogy ha ránéznek, azt lássa a viszont tekintetekben: a mellén túl is van élet.

A pár napja rendezett Oscar Gálán valami olyan történt , ami felkavarta egész Amerikát . Patricia Arquette a Sráckorban nyújtott legjobb női mellékszereplői díj átvételekor forradalmat csinált: a nők egyenjogúságáért szólalt fel. Olyan helyen beszélt erről, ahol emlékezetem óta soha nem hangzottak el őszinte szavak és érzések.
Igy a Nőnap előszobájában csak arra biztatnék minden nőt: merjen szólni arról, mi az a bánásmód, amit elvár a férjétől, a barátjától, a kollégájától, a főnökétől.
Még akkor is, ha ez nem hoz azonnali változást. Ugyanis van ennek a jelenségnek egy sajátossága: a kis patakok egyszer tengerré válnak.

0
some image

No Comments Yet.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.