Először akkor látott Szivárványfelhőt, amikor a június elejei éjszakát végig hányta a Tisza tó melletti kis házban. Persze a felhő és a rosszullét között először semmi összefüggést nem fedezett fel, leszámítva annak a napnak a két végletét. Az önfeledt boldogságérzést, hogy kivételes csodában részesítette az Univerzum, és ennek ellenpólusát, a gyomortájéki kínszenvedését.

Szerette ezeket a kora nyári napokat. Ilyenkor olyannak látta a természetet, mint a szerelem első napjait, amiben még ott van a boldogság minden ígérete. Két ember bűnnélkülisége, romlatlansága. A kezdetek kezdete.

Abban az időben nem mentek jól a dolgai. Szakított szerelmével, aki 12 évvel volt fiatalabb nála. Botondot az élet ajándékaként kapta. Aztán rájöttek: nem tudnak és nem is akarnak egymás nélkül élni.

Úgy érezte azonban: neki a felvállalás áldozatából több jutott. Míg Botond a barátnőjét hagyta el, ő addig mindent kockára tett. Elvált,vagyont megosztott, eljött a munkahelyéről . Persze így visszagondolva Botondnak sem volt könnyű. Ki kellett már szállnia a medencéből, hiszen vízilabda kapusként kiöregedett.

Azon a péntek délután már nem akart rá gondolni. Az előző hónapok gyötrelmei annyira kimerítették, hogy a szervezete szinte már tiltakozott a lelki fájdalomtól. Amikor szakított racionális döntést hozott. Látta Botond nem bírja el édesanyja kényszerítő nyomását az ő életkora miatt.

Azóta persze nap mint nap lejátszotta saját önvádját: talán mégsem szerette annyira. De lelke legmélyén tudta: félt a jövőtől. Félt attól, hogy nem tudja neki megadni azt ,amit a nála 12 évvel fiatalabb bármelyik nő megadhat : hogy gyereket szüljön neki.

Ahogy utazott a Tisza tó felé, először érezte a szakítás után valami újnak a vágyát. Úgy nézett ki az autója szélvédőjén, mintha csak először látta volna a világot. Tekintete az égboltra tévedt. A kékségben egy szivárványszínű felhőpamacsot látott. Mintha egy égi alkotó csak neki rendezte volna meg ezt a tárlatot.
Csak csoda ez, csak csoda ez. De azon az éjszakán a grillezett padlizsán bebizonyította: egyszer fent, másszor lent.. Haragudott az egész világra, mert utált hányni . De mégis boldog volt. Ha az Univerzum képes képtelenségek alkotására, akkor benne is van erő az újrakezdésre..